János 12:1
Jézus azért hat nappal a husvét előtt méne Bethániába, a hol a megholt Lázár vala, a kit feltámasztott a halálból.
|
János
12:1
Jézus tehát hat nappal húsvét előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül.
|
János
12:1
Hat nappal a Pászka ünnep előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár, akit feltámasztott a halálból.
|
János 12:2
Vacsorát készítének azért ott néki, és Mártha szolgál vala fel; Lázár pedig egy vala azok közül, a kik együt ülnek vala ő vele.
|
János
12:2
Vacsorát készítettek ott neki, s Márta szolgált fel, Lázár pedig a Jézussal együtt ülők között volt.
|
János
12:2
Vacsorát készítettek neki, és közben Márta szolgált fel. Lázár is ott ült az asztalnál Jézussal együtt.
|
János 12:3
Mária azért elővévén egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával.
|
János
12:3
Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárduskenetet, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt a kenet illatával.
|
János
12:3
Ekkor Mária elővett fél liter drága valódi nárdusolajat. Ráöntötte Jézus lábára, és a hajával megtörölte. A házat betöltötte az olaj illata.
|
János 12:4
Monda azért egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, a ki őt elárulandó vala:
|
János
12:4
Tanítványai közül az egyik, Júdás Iskáriótes, aki el akarta őt árulni, így szólt:
|
János
12:4
Ám az egyik tanítvány, Iskáriótes Júdás, aki el akarta árulni Jézust, így szólt:
|
János 12:5
Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek?
|
János
12:5
"Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek?"
|
János
12:5
„Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért s miért nem adták oda a szegényeknek?”
|
János 12:6
Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené.
|
János
12:6
De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.
|
János
12:6
De ezt nem azért mondta, mintha a szegények érdekelték volna, hanem mert tolvaj volt. Ő vigyázott a közös pénzre, és gyakran lopott belőle.
|
János 12:7
Monda azért Jézus: Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt.
|
János
12:7
Jézus erre így szólt: "Hagyd, hiszen temetésem napjára szánta;
|
János
12:7
Jézus így válaszolt: „Hagyd békén, hiszen ezt az olajat a temetésemre tartogatta!
|
János 12:8
Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok.
|
János
12:8
mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek!"
|
János
12:8
A szegények mindig veletek lesznek, de én nem mindig leszek köztetek.”
|
János 12:9
A zsidók közül azért nagy sokaság értesült vala arról, hogy ő ott van: és oda menének nemcsak Jézusért, hanem hogy Lázárt is lássák, a kit feltámasztott a halálból.
|
János
12:9
Nagyon sokan megtudták a zsidók közül, hogy ő ott van, és odamentek; nemcsak Jézus miatt, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halottak közül.
|
János
12:9
A zsidók közül nagyon sokan megtudták, hogy Jézus Betániában van, ezért odamentek. De nemcsak őt szerették volna látni, hanem Lázárt is, akit feltámasztott a halálból.
|
János 12:10
A papifejedelmek pedig tanácskozának, hogy Lázárt is megöljék;
|
János
12:10
A főpapok pedig elhatározták, hogy Lázárt is megölik,
|
János
12:10
Ezért azután a főpapok eltervezték, hogy Lázárt is megölik,
|
János 12:11
Mivelhogy a zsidók közül sokan ő miatta menének oda és hivének a Jézusban.
|
János
12:11
mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.
|
János
12:11
mert a zsidók közül sokan miatta hagyták ott vezetőiket, és miatta hittek Jézusban.
|
János 12:12
Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő,
|
János
12:12
Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,
|
János
12:12
Másnap az ünnepre érkező tömeg meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön.
|
János 12:13
Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya!
|
János
12:13
pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: "Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!"
|
János
12:13
Pálmaágakat fogtak, kimentek elé és ezt kiáltozták: „Hozsánná!
|
János 12:14
Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva:
|
János
12:14
Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva:
|
János
12:14
Jézus pedig talált egy szamarat, és ráült, ahogyan meg van írva:
|
János 12:15
Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve.
|
János
12:15
"Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve."
|
János
12:15
„Ne félj, Sion leánya, mert jön már a királyod szamárcsikón ülve!” Zak 9:9
|
János 12:16
Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek ő felőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték ő vele.
|
János
12:16
Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla.
|
János
12:16
Tanítványai akkor még nem értették mindezt, de később, amikor Jézus megdicsőült, eszükbe jutott, hogy pontosan az történt vele, amit az Írások mondtak róla.
|
János 12:17
A sokaság azért, a mely ő vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tőn.
|
János
12:17
A sokaság, amely vele volt, amikor Lázárt kihívta a sírból, és feltámasztotta a halálból, most bizonyságot tett mellette.
|
János
12:17
Azok az emberek, akik vele voltak akkor, amikor Lázárt kihívta a sírból és feltámasztotta, elmondták a többieknek is, hogy mi történt.
|
János 12:18
Azért is méne ő elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala.
|
János
12:18
Elébe is azért vonult ki a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelt tette.
|
János
12:18
Azért is ment elé a tömeg, mert hallotta, hogy ő volt az, aki ezt a csodát tette.
|
János 12:19
Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ ő utána megy.
|
János
12:19
A farizeusok pedig így szóltak egymáshoz: "Látjátok, hogy semmit sem tudtok elérni: íme, a világ őt követi!"
|
János
12:19
A farizeusok pedig ezt mondták egymásnak: „Látjátok! Nem sikerült a tervünk! Az egész nép őt követi!”
|
János 12:20
Néhány görög is vala azok között, a kik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen:
|
János
12:20
Néhány görög is volt azok között, akik felmentek az ünnepre, hogy imádják az Istent.
|
János
12:20
Azok között, akik a Pászka ünnepre jöttek Jeruzsálembe imádkozni, néhány görög is volt.
|
János 12:21
Ezek azért a galileai Bethsaidából való Filephez menének, és kérék őt, mondván: Uram, látni akarjuk a Jézust.
|
János
12:21
Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából való volt, és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: "Uram, Jézust szeretnénk látni."
|
János
12:21
Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából származott, és így kérlelték: „Uram, szeretnénk látni Jézust!” Fülöp ekkor szólt Andrásnak,
|
János 12:22
Megy vala Filep és szóla Andrásnak, és viszont András és Filep szóla Jézusnak.
|
János
12:22
Fülöp elment, és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak.
|
János
12:22
azután mindketten odamentek Jézushoz, és szóltak neki is.
|
János 12:23
Jézus pedig felele nékik, mondván: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az embernek Fia.
|
János
12:23
Jézus így válaszolt nekik: "Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Emberfia.
|
János
12:23
Jézus pedig így válaszolt: „Eljött az idő, hogy megdicsőüljön az Emberfia.
|
János 12:24
Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.
|
János
12:24
Bizony, bizony, mondom néktek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.
|
János
12:24
Igazán mondom nektek: ha a búzaszem nem kerül a földbe, és ott nem hal el, akkor csak egy búzaszem marad. De ha a földbe vetik, és elhal, sok szemet terem.
|
János 12:25
Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.
|
János
12:25
Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt.
|
János
12:25
Aki szereti az életét, az elveszti. De aki gyűlöli az életét ezen a világon, az megtartja az örök életre.
|
János 12:26
A ki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és a ki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.
|
János
12:26
Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.
|
János
12:26
Ha valaki engem szolgál, engem kell követnie, és akkor ahol én vagyok, ott lesz majd a szolgám is. Ha valaki engem szolgál, azt megbecsüli majd az Atya.”
|
János 12:27
Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára.
|
János
12:27
Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem!
|
János
12:27
„Nyugtalan a szívem; mit mondhatnék? Kérjem talán azt: ‘Atyám, ments meg engem ettől az órától?’ Hiszen éppen ezért az óráért jöttem el.
|
János 12:28
Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Szózat jöve azért az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem.
|
János
12:28
Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet!" Erre hang hallatszott az égből: "Már megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem."
|
János
12:28
Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet!” Ekkor hang hallatszott a Mennyből: „Már megdicsőítettem, és újra megdicsőítem.”
|
János 12:29
A sokaság azért, a mely ott állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki.
|
János
12:29
A sokaság pedig, amely ott állt, és hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: "Angyal beszélt vele."
|
János
12:29
Erre sokan, akik ott álltak és hallották a hangot, azt mondták, mennydörgés volt. Mások azt mondták, hogy egy angyal szólt Jézushoz.
|
János 12:30
Felele Jézus és monda: Nem én érettem lőn e szó, hanem ti érettetek.
|
János
12:30
Jézus megszólalt: "Nem énértem hallatszott ez a hang, hanem tiértetek.
|
János
12:30
De Jézus így válaszolt: „Ez a hang nem értem, hanem értetek szólt.
|
János 12:31
Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme:
|
János
12:31
Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme.
|
János
12:31
Mert eljött e világ megítélésének ideje, és most fogják kidobni a világ fejedelmét.
|
János 12:32
És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok.
|
János
12:32
Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket.
|
János
12:32
Ha én erről a földről felemeltetem, minden embert magamhoz vonzok.”
|
János 12:33
Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia.
|
János
12:33
Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.
|
János
12:33
Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, hogyan fog meghalni.
|
János 12:34
Felele néki a sokaság: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad: hogyan mondod hát te, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az ember Fia?
|
János
12:34
A sokaság megkérdezte tőle: "Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökre megmarad: akkor hogyan mondhatod, hogy fel kell emeltetnie az Emberfiának? Ki ez az Emberfia?"
|
János
12:34
A tömeg pedig így válaszolt neki: „A Törvényből tudjuk, hogy a Krisztus örökké él. Miért mondod akkor, hogy az Emberfiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az Emberfia?”
|
János 12:35
Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
|
János
12:35
Jézus ezt mondta nekik: "Még egy kis ideig közöttetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
|
János
12:35
Jézus pedig így felelt nekik: „A világosság még egy rövid ideig köztetek lesz. Addig járjatok tehát a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség le ne győzzön titeket, mert aki sötétben jár, nem tudja hová megy.
|
János 12:36
Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük.
|
János
12:36
Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek!" Ezeket mondta Jézus, majd eltávozott és elrejtőzött előlük.
|
János
12:36
Ameddig veletek van a világosság, higgyetek benne, hogy a világosság fiai legyetek!” Ezt mondta Jézus, majd elment onnan, és elrejtőzött előlük.
|
János 12:37
És noha ő ennyi jelt tett vala előttük, mégsem hivének ő benne:
|
János
12:37
Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne,
|
János
12:37
Bár Jézus sok csodát tett az emberek szeme láttára, azok mégsem hittek benne,
|
János 12:38
Hogy beteljesedjék az Ésaiás próféta beszéde, a melyet monda: Uram, ki hitt a mi tanításunknak? és az Úr karja kinek jelentetett meg?
|
János
12:38
hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta szava, amely így hangzik: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?"
|
János
12:38
hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott: „Uram, ki hitt a mi beszédünknek és ki látta meg az Úr hatalmát?” Ézs 53:1
|
János 12:39
Azért nem hihetnek vala, mert ismét monda Ésaiás:
|
János
12:39
Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás ezt is mondta:
|
János
12:39
Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás próféta ezt is megmondta:
|
János 12:40
Megvakította az ő szemeiket, és megkeményítette az ő szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.
|
János
12:40
"Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket, hogy szemükkel ne lássanak és szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket."
|
János
12:40
„Szemüket megvakította, és szívüket megkeményítette, hogy a szemükkel ne lássanak, és a szívükkel ne értsenek, és ne forduljanak felém, hogy meg ne gyógyítsam őket.” Ézs 6:10
|
János 12:41
Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látta az ő dicsőségét; és beszéle ő felőle.
|
János
12:41
Ezeket mondta Ézsaiás, mert látta az ő dicsőségét, és őróla szólt.
|
János
12:41
Ézsaiás azért mondta ezt, mert látta az ő dicsőségét, és őróla szólt.
|
János 12:42
Mindazáltal a főemberek közül is sokan hivének ő benne: de a farizeusok miatt nem vallák be, hogy ki ne rekesztessenek a gyülekezetből:
|
János
12:42
Mindazáltal a vezetők közül is sokan hittek benne, mégsem vallottak színt a farizeusok miatt, nehogy kizárják őket a zsinagógából;
|
János
12:42
Mégis, még a zsidó vezetők között is sokan voltak, akik hittek benne, de a farizeusok miatt ezt nem mondták ki nyíltan, mert féltek, hogy kizárják őket a zsinagógából.
|
János 12:43
Mert inkább szerették az emberek dicséretét, mintsem az Istennek dicséretét.
|
János
12:43
mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.
|
János
12:43
Jobban szerették ugyanis az emberektől kapott dicséretet, mint azt, ami az Istentől jön.
|
János 12:44
Jézus pedig kiálta és monda: A ki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, a ki elküldött engem.
|
János
12:44
Jézus felemelve a hangját ezt mondta: "Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem;
|
János
12:44
Jézus pedig hangosan így szólt: „Aki hisz bennem, az nem énbennem hisz, hanem abban aki elküldött engem,
|
János 12:45
És a ki engem lát, azt látja, a ki küldött engem.
|
János
12:45
és aki lát engem, az azt látja, aki elküldött engem.
|
János
12:45
és aki engem lát, az azt látja, aki elküldött engem.
|
János 12:46
És világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz.
|
János
12:46
Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben.
|
János
12:46
Én azért jöttem erre a világra, hogy világosság legyek, hogy aki hisz bennem, ne maradjon a sötétségben.
|
János 12:47
És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.
|
János
12:47
Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.
|
János
12:47
Én nem ítélem el azokat, akik hallgatják a szavaimat, de nem engedelmeskednek. Nem azért jöttem, hogy elítéljem az embereket, hanem azért, hogy megmentsem őket.
|
János 12:48
A ki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, a ki őt kárhoztassa: a beszéd, a melyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.
|
János
12:48
Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.
|
János
12:48
De lesz valami, ami elítéli azt, aki visszautasít engem, és nem fogadja el a beszédeimet: szavaim, amiket mondtam, azok ítélik el őt az utolsó napon.
|
János 12:49
Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.
|
János
12:49
Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.
|
János
12:49
Mert én nem magamtól szóltam, hanem az Atya, aki elküldött engem, parancsolta meg, hogy mit mondjak és mit tanítsak.
|
János 12:50
És tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. A miket azért én beszélek, úgy beszélem, a mint az Atya mondotta vala nékem.
|
János
12:50
Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem."
|
János
12:50
És tudom, hogy az örök élet abból származik, amit az Atya parancsol. Amit tehát én mondok, azt úgy mondom, ahogyan ő mondta nekem.”
|
