János 13:1
A husvét ünnepe előtt pedig, tudván Jézus, hogy eljött az őórája, hogy átmenjen e világból az Atyához, mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.
|
János
13:1
A húsvét ünnepe előtt Jézus jól tudva, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához, jóllehet szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig.
|
János
13:1
A Pászka ünnep előtt Jézus már tudta, hogy eljött az idő, amikor el kell mennie ebből a világból az Atyához. Bár Jézus mindig is szerette azokat, akik az övéi voltak ezen a világon, most különösképpen megmutatta nekik szeretetét.
|
János 13:2
És vacsora közben, a mikor az ördög belesugalta már Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának szívébe, hogy árulja el őt,
|
János
13:2
És vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt,
|
János
13:2
A vacsoránál ültek. Az ördög már korábban azt súgta Júdásnak, az Iskáriótes Simon fiának, hogy árulja el Jézust.
|
János 13:3
Tudván Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott néki, és hogy ő az Istentől jött és az Istenhez megy,
|
János
13:3
Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy:
|
János
13:3
Jézus tudta, hogy az Atya minden hatalmat az ő kezébe adott, és hogy ő Istentől jött, és Istenhez megy vissza.
|
János 13:4
Felkele a vacsorától, leveté a felső ruháját; és egy kendőt vévén, körülköté magát.
|
János
13:4
felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát;
|
János
13:4
Ezért felkelt a vacsorától, levette felső ruháját és egy kendőt kötött
|
János 13:5
Azután vizet tölte a medenczébe, és kezdé mosni a tanítványok lábait, és megtörleni a kendővel, a melylyel körül van kötve.
|
János
13:5
azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve.
|
János
13:5
Azután vizet öntött egy edénybe, és elkezdte mosni a tanítványai lábát, majd a derekára kötött kendővel megtörölte.
|
János 13:6
Méne azért Simon Péterhez; és az monda néki: Uram, te mosod-é meg az én lábaimat?
|
János
13:6
Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod meg az én lábamat?"
|
János
13:6
Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt hozzá: „Uram, te mosod meg az én lábamat?”
|
János 13:7
Felele Jézus és monda néki: A mit én cselekszem, te azt most nem érted, de ezután majd megérted.
|
János
13:7
Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted."
|
János
13:7
Jézus így válaszolt neki: „Most még nem érted, mit teszek, de később majd megérted.”
|
János 13:8
Monda néki Péter: Az én lábaimat nem mosod meg soha! Felele néki Jézus: Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs én hozzám.
|
János
13:8
Péter így szólt hozzá: "Az én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám."
|
János
13:8
De Péter ezt mondta: „Az én lábamat nem mosod meg soha!” Jézus erre így felelt: „Ha nem moslak meg, semmi közöd hozzám.”
|
János 13:9
Monda néki Simon Péter: Uram, ne csak lábaimat, hanem kezeimet és fejemet is!
|
János
13:9
Simon Péter erre ezt mondta neki: "Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!"
|
János
13:9
Péter ekkor így szólt: „Uram, akkor ne csak a lábamat mosd meg, hanem a kezemet és a fejemet is!”
|
János 13:10
Mondá néki Jézus: A ki megfürödött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni, különben egészen tiszta; ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.
|
János
13:10
Jézus így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind."
|
János
13:10
Jézus pedig így válaszolt: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, különben az egész teste tiszta. Ti már tiszták vagytok, de nem mindannyian.”
|
János 13:11
Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt; azért mondá: Nem vagytok mindnyájan tiszták!
|
János
13:11
Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."
|
János
13:11
Mert Jézus tudta, ki árulja el, ezért mondta: nem vagytok tiszták mindannyian.
|
János 13:12
Mikor azért megmosta azoknak lábait, és a felső ruháját felvette, újra leülvén, monda nékik: Értitek-é, hogy mit cselekedtem veletek?
|
János
13:12
Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: "Értitek, hogy mit tettem veletek?
|
János
13:12
Miután megmosta a lábukat, Jézus újra felvette felsőruháját, visszaült az asztalhoz, és megkérdezte: „Értitek, mit tettem veletek?
|
János 13:13
Ti engem így hívtok: Mester, és Uram És jól mondjátok, mert az vagyok.
|
János
13:13
Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok.
|
János
13:13
Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és igazatok van, mert az vagyok.
|
János 13:14
Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait.
|
János
13:14
Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.
|
János
13:14
Ha pedig én, aki Úr és Mester vagyok, megmostam a lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.
|
János 13:15
Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek.
|
János
13:15
Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.
|
János
13:15
Példát adtam nektek, hogy ti is ugyanúgy tegyetek, ahogy én tettem veletek.
|
János 13:16
Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte.
|
János
13:16
Bizony, bizony, mondom néktek: a szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte.
|
János
13:16
Igazán mondom nektek: a szolga nem nagyobb az uránál, és a követ nem nagyobb annál, aki elküldte.
|
János 13:17
Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket.
|
János
13:17
Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek.
|
János
13:17
Ha ezt tudjátok, boldogok lesztek, ha meg is teszitek.
|
János 13:18
Nem mindnyájatokról szólok; tudom én kiket választottam el; hanem hogy beteljesedjék az írás: A ki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem.
|
János
13:18
Nem mindnyájatokról szólok: én tudom, kiket választottam ki, de be kell teljesednie az Írásnak: Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.
|
János
13:18
De nem mindnyájatokról beszélek. Mert én ismerem azokat, akiket kiválasztottam, de amit az Írás mond annak be kell teljesednie: ‘Az fordult ellenem, aki a kenyeremet ette.’
|
János 13:19
Most megmondom néktek, mielőtt meglenne, hogy mikor meglesz, higyjétek majd, hogy én vagyok.
|
János
13:19
Már most, mielőtt ez megtörténik, megmondom nektek, hogy amikor meglesz, higgyétek, hogy én vagyok.
|
János
13:19
Azért mondom ezt most, mielőtt megtörténne, hogy amikor majd megtörténik, higgyétek, hogy ÉN VAGYOK.
|
János 13:20
Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
|
János
13:20
Bizony, bizony, mondom néktek: aki befogadja azt, akit elküldök, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött."
|
János
13:20
Igazán mondom nektek: aki elfogadja azt, akit én küldök, az engem fogad el. Aki pedig engem elfogad, az azt fogadja el, aki engem küldött.”
|
János 13:21
Mikor ezeket mondja vala Jézus, igen nyugtalankodék szellemében, s bizonyságot tőn, és monda: Bizony, bizony mondom néktek, hogy egy ti közületek elárul engem.
|
János
13:21
Miután ezeket elmondta Jézus, megrendült lelkében, és bizonyságot tett e szavakkal: "Bizony, bizony, mondom néktek, közületek egy elárul engem."
|
János
13:21
Miután ezt mondta Jézus, nyugtalan lett, és ezt mondta: „Igazán mondom nektek: egyikőtök elárul engem.”
|
János 13:22
A tanítványok ekkor egymásra tekintének bizonytalankodva, hogy kiről szól.
|
János
13:22
Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél?
|
János
13:22
Ekkor a tanítványok egymásra néztek, mert nem tudták, kiről beszél.
|
János 13:23
Egy pedig az ő tanítványai közül a Jézus kebelén nyugszik vala, a kit szeret vala Jézus.
|
János
13:23
Jézus mellett telepedett le egyik tanítványa, akit Jézus szeretett.
|
János
13:23
Az egyikük, akit Jézus különösen szeretett, Jézus mellé ült.
|
János 13:24
Int azért ennek Simon Péter, hogy tudakozza meg, ki az, a kiről szól?
|
János
13:24
Intett neki Simon Péter, hogy tudakolja meg, ki az, akiről beszél?
|
János
13:24
Simon Péter intett neki, hogy kérdezze meg Jézustól, kiről beszélt az előbb.
|
János 13:25
Az pedig a Jézus kebelére hajolván, monda néki: Uram, ki az?
|
János
13:25
Az ráhajolt Jézus keblére, és megkérdezte tőle: "Uram, ki az?"
|
János
13:25
Ekkor az a tanítvány közelebb hajolt Jézushoz, és megkérdezte tőle: „Uram, ki az?”
|
János 13:26
Felele Jézus: Az, a kinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának.
|
János
13:26
Jézus így felelt: "Az, akinek én mártom be a falatot, és odaadom." Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdás Iskáriótesnek, a Simon fiának;
|
János
13:26
Jézus pedig így válaszolt: „Bemártom ezt a falat kenyeret a tálba, és akinek odaadom, ő az.” Ezzel a tálba mártotta a kenyeret, és odaadta Júdásnak, az Iskáriótes Simon fiának.
|
János 13:27
És a falat után akkor beméne abba a Sátán. Monda azért néki Jézus: A mit cselekszel, hamar cselekedjed.
|
János
13:27
és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: "Amit tenni szándékozol, tedd meg hamar!"
|
János
13:27
Amikor Júdás elfogadta a kenyeret, belement a Sátán. Jézus ekkor így szólt hozzá: „Tedd meg gyorsan, amit tenni készülsz!”
|
János 13:28
Ezt pedig senki sem érté a leültek közül, miért mondta néki?
|
János
13:28
Az ott ülők közül senki sem értette, hogy miért mondja ezt neki.
|
János
13:28
Az asztalnál ülők közül senki nem értette, miért mondta ezt Júdásnak.
|
János 13:29
Némelyek ugyanis állíták, mivelhogy az erszény Júdásnál vala, hogy azt mondá néki Jézus: Vedd meg, a mikre szükségünk van az ünnepre; vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek.
|
János
13:29
Egyesek ugyanis azt gondolták, hogy mivel az erszény Júdásnál volt, azt mondja neki Jézus: "Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre", vagy azt, hogy a szegényeknek adjon valamit.
|
János
13:29
Néhányan azt hitték, hogy mivel a közös pénzük Júdásnál volt, Jézus azt mondta neki, hogy vegye meg, amire szükségük lesz az ünnepen, vagy hogy adjon valamit a szegényeknek.
|
János 13:30
Az pedig, mihelyt a falatot elvevé, azonnal kiméne: vala pedig éjszaka.
|
János
13:30
Miután tehát elfogadta a falatot, azonnal kiment. Már éjszaka volt.
|
János
13:30
Júdás elfogadta a falatot, és utána azonnal elment. Ekkor már éjszaka volt.
|
János 13:31
Mikor azért kiment vala, monda Jézus: Most dicsőítteték meg az embernek Fia, az Isten is megdicsőítteték ő benne.
|
János
13:31
Amikor kiment, így szólt Jézus: "Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten dicsőült meg őbenne;
|
János
13:31
Miután Júdás elment, Jézus megszólalt: „Most dicsőült meg az Emberfia, és általa Isten is megdicsőült.
|
János 13:32
Ha megdicsőítteték ő benne az Isten, az Isten is megdicsőíti őt ő magában, és ezennel megdicsőíti őt.
|
János
13:32
ha pedig az Isten dicsőült meg benne, az Isten is megdicsőíti majd őt önmagában, sőt azonnal megdicsőíti őt.
|
János
13:32
Mivel Isten dicsőséget kapott az Emberfia által, Isten is dicsőséget ad az Emberfiának hamarosan.
|
János 13:33
Fiaim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem; de a miként a zsidóknak mondám, hogy: A hová én megyek, ti nem jöhettek; most néktek is mondom.
|
János
13:33
Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok: kerestek majd engem, és ahogyan megmondtam a zsidóknak, hogy ahova én megyek, oda ti nem jöhettek, most nektek is ezt mondom.
|
János
13:33
Kedves gyermekeim, már csak rövid ideig maradok veletek. Kerestek majd engem, de ahogyan a zsidóknak már korábban mondtam, most nektek is mondom, hogy ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.
|
János 13:34
Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
|
János
13:34
Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! [3Móz 19,18; 1Jn 2,8]
|
János
13:34
Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást. Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egymást!
|
János 13:35
Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.
|
János
13:35
Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást."
|
János
13:35
Erről ismeri majd fel mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”
|
János 13:36
Monda néki Simon Péter: Uram, hová mégy? Felele néki Jézus: A hová én megyek, most én utánam nem jöhetsz; utóbb azonban utánam jössz.
|
János
13:36
Simon Péter megkérdezte tőle: "Hova mégy?" Jézus így felelt: "Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később majd követsz."
|
János
13:36
Ekkor Simon Péter megkérdezte tőle: „Uram, hová mész?” Jézus így válaszolt: „Ahová én megyek, oda te most nem jöhetsz velem, de később majd követni fogsz.”
|
János 13:37
Monda néki Péter: Uram, miért nem mehetek most utánad? Az életemet adom éretted!
|
János
13:37
Péter így szólt hozzá: "Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted!"
|
János
13:37
Péter így szólt: „Uram, miért nem mehetek veled most? Az életemet adnám érted!”
|
János 13:38
Felele néki Jézus: Az életedet adod érettem? Bizony, bizony mondom néked, nem szól addig a kakas, mígnem háromszor megtagadsz engem.
|
János
13:38
Jézus így válaszolt: "Az életedet adod énértem? Bizony, bizony, mondom néked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem."
|
János
13:38
Jézus így felelt: „Az életedet adod értem? Igazán mondom neked, hogy mielőtt a kakas megszólal, háromszor is le fogod tagadni, hogy ismersz engem!”
|
