1. Korintus 4:1
Mi Krisztus szolgái vagyunk, és Isten ránk bízta titkait — így tekintsen ránk mindenki!
|
1. Korintus
4:1
Velünk úgy kell számolni, mint a Krisztus szolgáival, mint Isten titkainak sáfáraival.
|
1. Korintus
4:1
Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.
|
1. Korintus 4:2
Akire pedig rábíztak valamit, attól elvárják, hogy hűséges és megbízható legyen.
|
1. Korintus
4:2
Ha ez így van, sáfárokon mást nem lehet keresni, csakhogy híveknek találtassanak.
|
1. Korintus
4:2
Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.
|
1. Korintus 4:3
Én azonban nem törődöm vele, mi a véleményetek rólam, és hogyan ítéltek meg engem. Az sem érdekelne, ha a bíróság ítélkezne felettem. Sőt, még én sem mondok ítéletet magamról.
|
1. Korintus
4:3
Nekem pedig a legkisebb dolog, hogy ti ítélkezzetek rajtam, vagy emberi ítéletnap, s?t magam sem ítélkezem magamon,
|
1. Korintus
4:3
Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy ti hogyan ítélkeztek felettem, vagy más emberek hogyan ítélkeznek egy napon; sőt magam sem ítélkezem önmagam felett.
|
1. Korintus 4:4
Bár lelkiismeretem tiszta, ez még nem bizonyítja, hogy ártatlan vagyok. Maga az Úr fog felettem ítélkezni!
|
1. Korintus
4:4
mert lelkiismeretem semmir?l sem tud magamra vonatkozólag, de ez még nem tesz engem igazságossá: aki rajtam ítélkezik, az az Úr.
|
1. Korintus
4:4
Mert semmi vádat nem tudok önmagamra mondani, de nem ez tesz igazzá, mert aki felettem ítélkezik, az Úr az.
|
1. Korintus 4:5
Azért ne mondjatok ítéletet senkiről idő előtt, vagyis mielőtt az Úr eljön! Várjátok meg őt! Ő majd rávilágít arra, amit ma még a sötétség takar el a szemünk elől. Napvilágra hozza még a szív legrejtettebb szándékait is. Akkor majd Istentől kapja meg mindenki az őt megillető dicséretet.
|
1. Korintus
4:5
Így hát id? el?tt ti se ítéljetek semmi fel?l, amíg el nem jön az Úr. ? majd rávilágít a sötétség rejtett dolgaira, s világossá teszi a szívek szándékait. Akkor majd mindenki az Úrtól kapja meg dicséretét.
|
1. Korintus
4:5
Egyáltalában ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet.
|
1. Korintus 4:6
Testvéreim, mindezt tiértetek mondtam, és Apollóst, meg magamat csak a példa kedvéért említettem. Tanuljátok meg, mit jelent ez: „Ne menj túl azon, amit az Írás mond!” Ne legyetek büszkék, és ne dicsekedjetek az egyik emberrel a másik ellenében.
|
1. Korintus
4:6
Ezt a példát tiértetek alkalmaztam magamra és Apollósra, testvéreim, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy nem szabad túlhaladni azon, ami meghatott, hogy fel ne fuvalkodjatok az egyik kedvéért a másik ellen fordulva.
|
1. Korintus
4:6
Mindezeket pedig, testvéreim, értetek alkalmaztam magamra és Apollósra, hogy a mi példánkon tanuljátok meg: ahhoz tartsa magát az ember, ami meg van írva, és senki se fuvalkodjék fel az egyik tanítóval dicsekedve a másik ellen.
|
1. Korintus 4:7
Ki mondta, hogy te jobb vagy, mint a másik? Amid van, azt mind Istentől kaptad! De ha így van, akkor hogy mersz valamivel dicsekedni, mintha nem ajándékba kaptad volna?
|
1. Korintus
4:7
Ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál volna? Ha pedig kaptad te is, miért dicsekszel úgy, mintha nem kaptad volna?
|
1. Korintus
4:7
Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?
|
1. Korintus 4:8
Azt gondoljátok, hogy már mindenetek megvan, ami szükséges. Azt hiszitek, már gazdagok vagytok. Már királynak érzitek magatokat, de nélkülünk. Bárcsak valóban királyok lennétek! Hiszen akkor mi is veletek együtt uralkodhatnánk.
|
1. Korintus
4:8
Már jóllaktatok. Már meggazdagodtatok. Nélkülünk királyságra jutottatok. Óh, bárcsak királyságra jutottatok volna, hogy mi is veletek együtt uralkodnánk.
|
1. Korintus
4:8
Ti már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nélkülünk uralomra jutottatok; bár csakugyan uralomra is jutottatok volna, hogy veletek együtt mi is uralkodhatnánk.
|
1. Korintus 4:9
Úgy gondolom, Isten nekünk, apostoloknak az utolsó helyet adta. Mindenki szeme láttára odaállított bennünket, mint akiket már halálra ítéltek. Így az egész világ bennünket néz — az angyalok is, meg az emberek is.
|
1. Korintus
4:9
Úgy t?nik fel nekem, hogy bennünket, apostolokat az Isten utolsóknak jelölt ki, mintha halálraítéltek volnánk, mert színházává lettünk a világnak, angyaloknak, embereknek is:
|
1. Korintus
4:9
Mert úgy gondolom, hogy Isten minket, apostolokat, utolsókul állított, mint akiket halálra szántak, mert látványossággá lettünk a világnak, az angyaloknak és az embereknek.
|
1. Korintus 4:10
Mi bolondok vagyunk Krisztusért, ti pedig bölcseknek tartjátok magatokat Krisztusban. Mi gyengék vagyunk, ti pedig azt hiszitek, hogy erősek vagytok. Benneteket tisztelnek, bennünket pedig lenéznek.
|
1. Korintus
4:10
mi a Krisztusért ostobákká, ti ellenben a Krisztusban okosokká, mi er?tlenekké, ti er?sekké, ti dics?ségesekké, mi ellenben dicstelenekké.
|
1. Korintus
4:10
Mi bolondok vagyunk a Krisztusért, ti pedig okosak a Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek.
|
1. Korintus 4:11
Mindeddig a pillanatig ilyen az életünk: éhezünk és szomjazunk, ruhánk sincs elegendő, sokszor megvernek bennünket, hajléktalanok és hontalanok vagyunk,
|
1. Korintus
4:11
A mostani óráig éhezünk, szomjazunk, mezítelenkedünk, arcul vernek minket, hazátlanok vagyunk,
|
1. Korintus
4:11
Mind ez ideig éhezünk és szomjazunk, ruhátlanok vagyunk, és bántalmakat szenvedünk, otthontalanul bujdosunk,
|
1. Korintus 4:12
saját kezünkkel keressük a kenyerünket. Akik átkoznak, azokat megáldjuk, és kitartással tűrjük, ha üldöznek bennünket.
|
1. Korintus
4:12
saját kezünkkel dolgozva fáradunk, míg minket szidalmaznak, mi áldunk, amíg üldöznek, mi felülmaradunk,
|
1. Korintus
4:12
és tulajdon kezünkkel dolgozva fáradozunk. Amikor gyaláznak, áldást mondunk, amikor üldöznek, tűrünk,
|
1. Korintus 4:13
Akik rosszat mondanak rólunk, azokról jót mondunk. Mind a mai napig úgy bánnak velünk az emberek, mintha a világ szemetje lennénk, a föld szégyene.
|
1. Korintus
4:13
amíg rossz hírünket keltik, mi vigasztalunk. Mintegy a világ szemétjévé lettünk, mindenek mocskává a mai napig.
|
1. Korintus
4:13
amikor rágalmaznak, jó szóval válaszolunk; szinte a világ szemétjévé lettünk, és mindenki söpredékévé mind ez ideig.
|
1. Korintus 4:14
De nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek, inkább figyelmeztetni akarlak benneteket, mint kedves gyermekeimet.
|
1. Korintus
4:14
Nem úgy írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem hogy szeretett gyermekként intselek.
|
1. Korintus
4:14
Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy intselek, mint szeretett gyermekeimet.
|
1. Korintus 4:15
Mert lehetne akár tízezer tanítómesteretek is a Krisztusban, de édesapátok csak egy van. Mert a Krisztus Jézusban én lettem a szellemi édesapátok, hiszen az örömhírt tőlem hallottátok.
|
1. Korintus
4:15
Ha tízezer nevel?tök volna is a Krisztusban, de nem sok atyátok. Mert a Krisztus Jézusban az örömüzenettel én nemzettelek titeket.
|
1. Korintus
4:15
Ha tanítómesteretek sok ezer volna is a Krisztusban, atyátok azonban nincs sok: mert az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus Jézusban.
|
1. Korintus 4:16
Ezért, kérlek, kövessetek engem!
|
1. Korintus
4:16
Kérlek hát titeket, utánzóimmá legyetek.
|
1. Korintus
4:16
Kérlek tehát titeket: legyetek az én követőim.
|
1. Korintus 4:17
Éppen ezért küldtem el hozzátok Timóteust, akit szeretek, és aki hűséges szellemi gyermekem az Úrban. Ő majd eszetekbe juttatja, hogyan élek a Krisztus Jézus uralma alatt. Ezt az életmódot tanítom mindenhol, minden gyülekezetben.
|
1. Korintus
4:17
Éppen azért küldtem hozzátok Timóteust, aki szeretett és h?séges gyermekem az Úrban, hogy titeket az én utaimra emlékeztessen, melyek a Krisztus Jézusban vannak, mint ahogy mindenhol minden egyházban tanítok.
|
1. Korintus
4:17
Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben.
|
1. Korintus 4:18
Néhányan közületek büszkék és önteltek lettek. Azt gondolják, hogy úgysem jutok el hozzátok.
|
1. Korintus
4:18
De némelyek úgy felfuvalkodtak, mintha nem mennék el hozzátok.
|
1. Korintus
4:18
Egyesek azonban úgy felfuvalkodtak, mintha nem készülnénk hozzátok.
|
1. Korintus 4:19
Azonban, ha az Úr is úgy akarja, bizony meglátogatlak benneteket, mégpedig hamarosan! Akkor majd kiderül, hogy ezek a büszke emberek valóban olyan erősek, vagy csak a hangjuk nagy.
|
1. Korintus
4:19
Pedig ha az Úr akarja, hamarosan elmegyek hozzátok, s megismerkedem a felfuvalkodottaknak nem a beszédével, hanem a hatalmával.
|
1. Korintus
4:19
Pedig ha az Úr akarja, hamarosan elmegyek, és meg fogom ismerni a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét.
|
1. Korintus 4:20
Mert Isten Királysága nem üres beszéd, hanem hatékony erő.
|
1. Korintus
4:20
Mert az Isten királysága nem beszédben nyilvánul meg, hanem hatalomban.
|
1. Korintus
4:20
Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.
|
1. Korintus 4:21
Mit akartok? Azért menjek hozzátok, hogy megbüntesselek benneteket, vagy szeretettel és szelíden?
|
1. Korintus
4:21
Mit akartok? Vessz?vel menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelídség szellemével?
|
1. Korintus
4:21
Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?
|
