1. Korintus 15:1
Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,
|
1. Korintus
15:1
Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok.
|
1. Korintus
15:1
Emlékeztetlek benneteket testvéreim arra az örömhírre, amelyet tőlem hallottatok, és amelyet ti is elfogadtatok. Ez a hitetek alapja,
|
1. Korintus 15:2
A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
|
1. Korintus
15:2
Általa üdvözültök is, ha megtartjátok úgy, ahogy én hirdettem is nektek, hacsak nem elhamarkodottan lettetek hívőkké.
|
1. Korintus
15:2
és ezen keresztül fogtok megmenekülni. De csak, ha hűségesek maradtok ahhoz az üzenethez, amit én mondtam nektek. Ha nem, akkor hiába lettetek hívőkké.
|
1. Korintus 15:3
Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint;
|
1. Korintus
15:3
Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam; hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint.
|
1. Korintus
15:3
Elsősorban azt az üzenetet adtam át nektek, amit én is kaptam. Elmondtam nektek a legfontosabbat: hogy Krisztus a mi bűneink miatt halt meg, pontosan úgy, ahogy meg van írva.
|
1. Korintus 15:4
És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;
|
1. Korintus
15:4
Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon,
|
1. Korintus
15:4
Ezután eltemették, de a harmadik napon feltámadt, pontosan az Írások szerint.
|
1. Korintus 15:5
És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek;
|
1. Korintus
15:5
és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek.
|
1. Korintus
15:5
Feltámadása után láthatóan megjelent Kéfásnak, azután a tizenkét apostolnak,
|
1. Korintus 15:6
Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;
|
1. Korintus
15:6
Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak.
|
1. Korintus
15:6
azután egy alkalommal több, mint ötszáz testvér szeme láttára, amikor ők együtt voltak. Közülük a legtöbben még most is élnek, bár néhányan már meghaltak.
|
1. Korintus 15:7
Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;
|
1. Korintus
15:7
Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak.
|
1. Korintus
15:7
Megjelent Jakabnak is, majd ismét az apostoloknak.
|
1. Korintus 15:8
Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.
|
1. Korintus
15:8
Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is.
|
1. Korintus
15:8
Végül nekem is láthatóan megjelent Jézus — nekem, aki olyan vagyok, mint aki túl későn született.
|
1. Korintus 15:9
Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.
|
1. Korintus
15:9
Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert üldöztem Isten egyházát.
|
1. Korintus
15:9
Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között. Sőt, nem is vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten gyülekezetét.
|
1. Korintus 15:10
De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
|
1. Korintus
15:10
De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
|
1. Korintus
15:10
Isten kegyelme által mégis azzá lettem, aki vagyok. Elmondhatom, hogy irántam való kegyelmét nem pocsékoltam el, sőt, sokkal többet dolgoztam, mint a többi apostolok. Valójában nem is én tettem mindezt, hanem Istennek velem lévő kegyelme.
|
1. Korintus 15:11
Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké.
|
1. Korintus
15:11
Azért akár én, akár ők: így prédikálunk, és ti így lettetek hívőkké.
|
1. Korintus
15:11
De nem is az a fontos, hogy tőlem, vagy más apostoloktól hallottátok az örömhírt — hiszen mindannyian ugyanazt az örömhírt mondjuk — és ez az, amit ti hittel befogadtatok.
|
1. Korintus 15:12
Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?
|
1. Korintus
15:12
Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nincs halottak feltámadása?
|
1. Korintus
15:12
Krisztust úgy mutattuk be nektek, mint aki feltámadt a halottak közül. Akkor hogyan mondhatják közületek néhányan, hogy a halottak soha nem fognak feltámadni?!
|
1. Korintus 15:13
Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.
|
1. Korintus
15:13
Hiszen ha nincs a halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel.
|
1. Korintus
15:13
Hiszen ha a halottak valóban nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt volna fel.
|
1. Korintus 15:14
Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.
|
1. Korintus
15:14
Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is.
|
1. Korintus
15:14
De ha Krisztus tényleg nem támadt volna fel, akkor nincs semmi értelme annak az üzenetnek sem, amit nektek mondtunk. Sőt, akkor a ti hiteteknek se lenne semmi értelme!
|
1. Korintus 15:15
Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
|
1. Korintus
15:15
Sőt Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert akkor Istennel szemben arról tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit azonban nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
|
1. Korintus
15:15
Ráadásul, Istennel kapcsolatban is hazudtunk volna. Miért? Mert azt mondtuk, hogy feltámasztotta Krisztust. Pedig, ha úgy van, ahogy egyesek mondják, hogy a halottak soha nem támadnak fel, akkor mi is hazugok lennénk.
|
1. Korintus 15:16
Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
|
1. Korintus
15:16
Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel.
|
1. Korintus
15:16
Mert ha a halottak tényleg soha nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel.
|
1. Korintus 15:17
Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
|
1. Korintus
15:17
Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok.
|
1. Korintus
15:17
Ha pedig Krisztus valóban nem támadt fel, akkor semmit sem ér a hitetek, és még mindig a bűneitekben éltek.
|
1. Korintus 15:18
A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.
|
1. Korintus
15:18
Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el.
|
1. Korintus
15:18
Ezen felül még azok a testvérek is végleg elvesztek volna, akik eddig a Krisztusban való hitben haltak meg.
|
1. Korintus 15:19
Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
|
1. Korintus
15:19
Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
|
1. Korintus
15:19
Ha Krisztusban való reménységünk csak erre a földi életre lenne érvényes, akkor minden embernél szánalmasabbak vagyunk.
|
1. Korintus 15:20
Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak.
|
1. Korintus
15:20
Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.
|
1. Korintus
15:20
De az igazság az, hogy Krisztus valóban feltámadt a halottak közül! Ő támadt fel legelőször azok közül, akik hitben haltak meg.
|
1. Korintus 15:21
Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.
|
1. Korintus
15:21
Mert ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is.
|
1. Korintus
15:21
A halál amiatt éri el az embereket, amit egy ember (Ádám) tett. De a halálból való feltámadás is egy ember (Jézus Krisztus) miatt történik.
|
1. Korintus 15:22
Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.
|
1. Korintus
15:22
Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.
|
1. Korintus
15:22
Mert ahogyan Ádám után minden ember meghal, amiatt, amit Ádám tett — ugyanúgy Krisztus által is minden ember fel fog támadni, amiatt, amit Krisztus tett.
|
1. Korintus 15:23
Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.
|
1. Korintus
15:23
Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi.
|
1. Korintus
15:23
Mindenki a maga idejében támad fel. Legelsőként Krisztus, azután az ő visszajövetelekor következnek azok, akik hozzá tartoznak.
|
1. Korintus 15:24
Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.
|
1. Korintus
15:24
Azután jön a vég, amikor átadja az az uralmat Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt.
|
1. Korintus
15:24
Végül a befejezés, amikor Krisztus minden más uralkodót megfoszt a hatalmától: mindenkit, akinek hatalma és ereje van, és véget vet az uralmuknak. Azután átadja az uralkodást az Atya-Istennek.
|
1. Korintus 15:25
Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.
|
1. Korintus
15:25
Mert addig kell uralkodnia, míg lába alá nem veti valamennyi ellenségét.
|
1. Korintus
15:25
Mert Krisztusnak addig kell uralkodnia, míg az Atya-Isten az összes ellenséget Krisztus uralma alá nem kényszeríti.
|
1. Korintus 15:26
Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
|
1. Korintus
15:26
Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
|
1. Korintus
15:26
A Halál lesz az utolsó ellenség, aki erre a sorsra jut.
|
1. Korintus 15:27
Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.
|
1. Korintus
15:27
Mert Isten mindent az ő lába alá vetett. Amikor pedig azt mondja, hogy minden alá van vetve, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki alávetett mindent.
|
1. Korintus
15:27
Mert az Írás azt mondja: „Isten mindent az ő lába alá vetett”. Amikor azt mondja, hogy „mindent a lába alá vetett”, ez természetesen azt jelenti, hogy az Atya-Isten kivételével. Hiszen az AtyaIsten maga viszi ezt véghez!
|
1. Korintus 15:28
Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.
|
1. Korintus
15:28
Amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenekben.
|
1. Korintus
15:28
Amikor már minden és mindenki Krisztus uralma alatt lesz, akkor maga a Fiú (Jézus Krisztus) is aláveti magát az AtyaIsten uralmának. Igen, az Atya mindent a Fiú uralma alá helyez. Végül pedig maga a Fiú is az Atya uralma alá kerül — így azután az Atya-Isten tökéletesen uralkodni fog minden és mindenki felett.
|
1. Korintus 15:29
Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?
|
1. Korintus
15:29
Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük?
|
1. Korintus
15:29
Egyébként pedig, mit csinálnak azok, akik a halottakért merítkeznek be? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, akkor ezek az emberek miért merítkeztek be értük?
|
1. Korintus 15:30
Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?
|
1. Korintus
15:30
Miért vállalunk veszedelmet mi is minden percben?
|
1. Korintus
15:30
Mi is miért nézünk szembe állandóan a veszélyekkel?
|
1. Korintus 15:31
Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.
|
1. Korintus
15:31
Naponként a halállal nézünk szembe, oly igaz ez, testvéreim, mint a veletek való dicsekvésem a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.
|
1. Korintus
15:31
Naponta halálos veszélyben élek, és kész vagyok a halálra. Esküszöm, testvéreim, ez olyan igaz, mint a veletek való dicsekvésem Urunk, a Krisztus Jézus által.
|
1. Korintus 15:32
Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!
|
1. Korintus
15:32
Ha csak emberi módon küzdöttem a vadállatokkal Efezusban, mi hasznom belőle? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor "együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk".
|
1. Korintus
15:32
Ha csak emberi módon küzdöttem a „vadállatokkal” Efezusban, annak mi értelme lett volna? Ha a halottak soha nem támadnak fel, akkor igaza van annak, aki azt mondja: „együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!”
|
1. Korintus 15:33
Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.
|
1. Korintus
15:33
Ne tévelyegjetek: "A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!"
|
1. Korintus
15:33
Ne engedjétek magatokat becsapni! „A rossz társaság elrontja a jellemes embert is!”
|
1. Korintus 15:34
Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.
|
1. Korintus
15:34
Legyetek valóban józanok, és ne vétkezzetek, mert némelyek nem ismerik az Istent: megszégyenítésetekre mondom ezt.
|
1. Korintus
15:34
Térjetek észre végre, és ne vétkezzetek többé! Mert vannak közöttetek, akik nem is ismerik Istent igazán — azért mondom ezt, hogy elszégyelljék magukat!
|
1. Korintus 15:35
De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?
|
1. Korintus
15:35
De megkérdezhetné valaki: hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?
|
1. Korintus
15:35
De azt kérdezhetné valaki: „Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jönnek vissza az életbe?”
|
1. Korintus 15:36
Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.
|
1. Korintus
15:36
Esztelen! Amit vetsz, nem kel életre, míg előbb el nem rothad,
|
1. Korintus
15:36
Ezek ostoba kérdések! Gondolj arra, mikor elveted a vetőmagot: csak akkor fog kihajtani, ha előbb már „meghalt” a földben.
|
1. Korintus 15:37
És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébet.
|
1. Korintus
15:37
és amit elvetsz, azzal nem a leendő testet veted el, hanem csak a magot, talán búzáét vagy valami másét.
|
1. Korintus
15:37
Az a mag, amit elvetsz, nem is hasonlít a kifejlett növényre (például búzára, vagy valami másra).
|
1. Korintus 15:38
Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét.
|
1. Korintus
15:38
De Isten olyan testet ad annak, amilyet elhatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő testet.
|
1. Korintus
15:38
Isten azonban felnöveszti, és arra a mintára formálja, amelyet annak a bizonyos növénynek tervezett. Minden egyes fajnak a saját alakját adja.
|
1. Korintus 15:39
Nem minden test azon egy test, hanem más az embernek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.
|
1. Korintus
15:39
Nem minden test egyforma, hanem más az embereké, más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké.
|
1. Korintus
15:39
Az élőlények különböző csoportjainak a teste és formája is különböző. Más az emberi test, más a négylábú állatok teste, megint más a madaraké, vagy a halaké.
|
1. Korintus 15:40
És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.
|
1. Korintus
15:40
Vannak mennyei testek, és vannak földi testek, de más a mennyeiek fényessége, és más a földieké.
|
1. Korintus
15:40
Azután, ott vannak az égitestek: egészen mások, mint a földi élőlények. Bizony, nagy különbség van az égitestek szépsége és a földi élőlények szépsége között!
|
1. Korintus 15:41
Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.
|
1. Korintus
15:41
Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csillagtól.
|
1. Korintus
15:41
Még az égitestek sem egyformák: más a Nap ragyogása, és a Hold fényessége, megint másféle a csillagok fénye. Sőt, még a csillagok fénye sem egyforma.
|
1. Korintus 15:42
Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
|
1. Korintus
15:42
Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
|
1. Korintus
15:42
Így van ez a halottak feltámadásával is. Az emberi test, amit „elvetünk” a földbe, romlandó, és el is pusztul. Az a test, viszont, ami feltámad, nem romlik meg soha: elpusztíthatatlan!
|
1. Korintus 15:43
Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben.
|
1. Korintus
15:43
elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.
|
1. Korintus
15:43
Amikor eltemetjük a holttestet, az egyáltalán nem szép látvány. De mikor feltámad, dicsőséges lesz! Amikor eltemetjük, semmi erő nincs benne már. Amikor feltámad, telve lesz erővel!
|
1. Korintus 15:44
Elvettetik érzéki test, feltámasztatik szellemi test. Van érzéki test, és van szellemi test is.
|
1. Korintus
15:44
Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Ha van érzéki test, van lelki test is.
|
1. Korintus
15:44
Amikor eltemetjük, közönséges emberi testet temetünk el. Amikor feltámad, az már szellemi test lesz! Igen, ahogyan van hús-vér emberi test, van szellemi test is.
|
1. Korintus 15:45
Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.
|
1. Korintus
15:45
Így is van megírva: "Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélekké."
|
1. Korintus
15:45
Erről beszél az Írás: „Az első ember, Ádám, élő lélekké lett”. Az utolsó „Ádám” (Jézus Krisztus) azonban életet adó szellem.
|
1. Korintus 15:46
De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.
|
1. Korintus
15:46
De nem a lelki az első, hanem a földi, azután a lelki.
|
1. Korintus
15:46
De nem ez a szellemi ember jött először, hanem a lelki, vagyis a természetes ember. Csak azután jött a szellemi ember.
|
1. Korintus 15:47
Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való.
|
1. Korintus
15:47
Az első ember földből, porból való, a második ember mennyből való.
|
1. Korintus
15:47
Az első ember (Ádám) a földből származik, hiszen Isten a földből formálta. A második ember (Jézus Krisztus) a Mennyből jött.
|
1. Korintus 15:48
A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.
|
1. Korintus
15:48
Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is.
|
1. Korintus
15:48
Amilyen volt az első, a földből való ember, olyanok a többi földi emberek is. Viszont, amilyen az a Mennyből való ember, olyanok a többiek is, akik szintén a Mennyből származnak.
|
1. Korintus 15:49
És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.
|
1. Korintus
15:49
És amint viseltük a földinek a képét, úgy fogjuk viselni a mennyeinek a képét is.
|
1. Korintus
15:49
Ahogyan hasonlítunk az első földi emberre, úgy fogunk hasonlítani arra a mennyei emberre is.
|
1. Korintus 15:50
Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
|
1. Korintus
15:50
Azt pedig állítom, testvéreim, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
|
1. Korintus
15:50
Ezt azért mondom, testvéreim, mert ezzel a földi hús-vér testünkkel nem vehetünk részt Isten Királyságában. Hiszen az, ami el fog pusztulni, nem vehet részt abban, ami örökkévaló.
|
1. Korintus 15:51
Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.
|
1. Korintus
15:51
Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni.
|
1. Korintus
15:51
De figyeljetek, elárulok nektek egy titkot: nem fogunk mindannyian meghalni, de mindannyian át fogunk változni.
|
1. Korintus 15:52
Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.
|
1. Korintus
15:52
Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk.
|
1. Korintus
15:52
Ez nagyon hirtelen fog történni, egy szempillantás alatt, az utolsó trombita hangjára. Igen, felhangzik a trombitaszó, és azok, akik hitben haltak meg, feltámadnak a romlástól mentes örök életre. Mi pedig, akik akkor még élünk, át fogunk változni.
|
1. Korintus 15:53
Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.
|
1. Korintus
15:53
Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba.
|
1. Korintus
15:53
Ez a mostani testünk romlandó, ezért feltétlenül szükséges, hogy átváltozzon olyan testté, amely már mentes a romlástól. Mostani testünk halandó, ezért át kell változzon halhatatlan testté.
|
1. Korintus 15:54
Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva. Elnyeletett a halál diadalra.
|
1. Korintus
15:54
Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: "Teljes a diadal a halál fölött!
|
1. Korintus
15:54
Amikor ez majd megtörténik: a romlandó és halandó test átváltozik romlástól mentes és halhatatlan testté, akkor teljesedik be, amit az Írás mond: „A halál teljes és végleges vereséget szenvedett” Ézs 25:8
|
1. Korintus 15:55
Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?
|
1. Korintus
15:55
Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?"
|
1. Korintus
15:55
„Halál, hová lett a győzelmed? Halál, hová lett a fegyvered?” Hós 13:14
|
1. Korintus 15:56
A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény.
|
1. Korintus
15:56
A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.
|
1. Korintus
15:56
Ugyanis a halál fegyvere a bűn, a bűn erejét pedig a Törvény adja.
|
1. Korintus 15:57
De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
|
1. Korintus
15:57
De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!
|
1. Korintus
15:57
De hálát adunk Istennek, hogy Urunk, Jézus Krisztus által győztesekké tesz bennünket!
|
1. Korintus 15:58
Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.
|
1. Korintus
15:58
Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.
|
1. Korintus
15:58
Mivel ez így van, kedves testvéreim, legyetek szilárdak, hogy senki ne tudjon kimozdítani benneteket a helyetekről! Mindig teljes erővel és odaadással végezzétek az Úr munkáját! Hiszen jól tudjátok, hogy ez a munka nem céltalan és eredménytelen.
|
