Lukács Evangéliuma 18. fejezet - Bibliák: Károli Biblia, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítású Biblia, Károli Biblia - 'Szellem'-es, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítás

<<< >>>

Lukács 18:1 Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;	Lukács 18:1 Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk.	Lukács 18:1 Jézus egy történetet mondott a tanítványainak. Ezzel arra akarta tanítani őket, hogy mindig imádkozniuk kell, és nem szabad feladniuk.
Lukács 18:2 Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.	Lukács 18:2 Ezt mondta: "Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte.	Lukács 18:2 Így szólt: „Egy városban volt egy bíró, aki nem félte Istent, és nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla az emberek.
Lukács 18:3 Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.	Lukács 18:3 Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.	Lukács 18:3 Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki folyton a bíróhoz járt, és ezt kérte tőle: »Szolgáltass nekem igazságot az ellenfelemmel szemben!«
Lukács 18:4 Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;	Lukács 18:4 Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm,	Lukács 18:4 A bíró egy ideig nem akarta ezt megtenni, de végül ezt mondta magában: »Nem félem Istent és nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam az emberek.
Lukács 18:5 Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.	Lukács 18:5 mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül."	Lukács 18:5 Mégis, mivel folyton zavar engem ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne fárasszon ki teljesen.«”
Lukács 18:6 Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!	Lukács 18:6 Azután így szólt az Úr: "Halljátok, mit mond a hamis bíró!	Lukács 18:6 Az Úr így folytatta: „Figyeljétek, mit mondott a hamis bíró!”
Lukács 18:7 Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltának éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?	Lukács 18:7 Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket?	Lukács 18:7 Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottainak, akik éjjel — nappal kiáltanak hozzá? Vagy talán várakoztatja őket?
Lukács 18:8 Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?	Lukács 18:8 Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?"	Lukács 18:8 Mondom nektek: ő igazságot fog szolgáltatni nekik, mégpedig gyorsan! De amikor az Emberfia visszajön, vajon talál-e hitet a földön?”
Lukács 18:9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:	Lukács 18:9 Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta:	Lukács 18:9 El is mondott egy történetet azoknak, akik biztosak voltak abban, hogy ők igazak, és a többieket lenézték.
Lukács 18:10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.	Lukács 18:10 "Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő.	Lukács 18:10 Így szólt hozzájuk: „Két ember ment el a Templomba imádkozni: egy farizeus és egy vámszedő.
Lukács 18:11 A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.	Lukács 18:11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is.	Lukács 18:11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy én nem vagyok olyan, mint a többi ember. Nem vagyok sem tolvaj, sem csaló, sem házasságtörő. Nem vagyok olyan, mint ez a vámszedő.
Lukács 18:12 Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.	Lukács 18:12 Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek.	Lukács 18:12 Hetente kétszer böjtölök, és mindenemből beadom a tizedet.«
Lukács 18:13 A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!	Lukács 18:13 A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek.	Lukács 18:13 A vámszedő, aki távolabb állt, még a szemét sem emelte fel az égre. Szomorúságában a mellét verte és így imádkozott: »Istenem, könyörülj rajtam, bűnösön!«
Lukács 18:14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.	Lukács 18:14 Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik."	Lukács 18:14 Mondom nektek: ő megigazulva ment haza. A farizeus pedig nem. Mert aki felemeli magát, az megaláztatik, de aki megalázza magát, az felemeltetik.”
Lukács 18:15 Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.	Lukács 18:15 Ezután kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak,	Lukács 18:15 Az emberek még kisgyermekeiket is odavitték hozzá, hogy megérintse őket. Amikor ezt meglátták a tanítványok, rájuk szóltak.
Lukács 18:16 De Jézus mágához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert iyeneké az Istennek országa.	Lukács 18:16 Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.	Lukács 18:16 De Jézus magához hívta a gyermekeket, és így szólt: „Engedjétek hozzám a kisgyermekeket! Ne akadályozzátok meg őket abban, hogy hozzám jöjjenek, mert az ilyeneké Isten királysága!
Lukács 18:17 Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semiképen nem megy be abba.	Lukács 18:17 Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."	Lukács 18:17 Igazán mondom nektek: ha valaki nem úgy fogadja Isten királyságát, mint egy kisgyermek, nem fog bemenni abba.”
Lukács 18:18 És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?	Lukács 18:18 Akkor egy előkelő ember megkérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"	Lukács 18:18 Egy zsidó vezető megkérdezte tőle: „Jó Tanító, mit tegyek, hogy megkapjam az örök életet?”
Lukács 18:19 Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.	Lukács 18:19 Jézus ezt válaszolta neki: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten.	Lukács 18:19 Jézus ezt mondta neki: „Miért nevezel engem jónak? Senki más nem jó, csak Isten.
Lukács 18:20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.	Lukács 18:20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!"	Lukács 18:20 Ismered a parancsolatokat: »Ne kövess el házasságtörést, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!«”
Lukács 18:21 Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.	Lukács 18:21 Ő pedig így szólt: "Ezt mind megtartottam ifjúságomtól fogva."	Lukács 18:21 Erre a férfi így felelt: „Ezeket fiatalkorom óta mind megtartottam.”
Lukács 18:22 Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.	Lukács 18:22 Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: "Még egy fogyatkozás van benned: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem."	Lukács 18:22 Jézus pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt hozzá: „Valami még mindig hiányzik belőled: Add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben! Azután pedig gyere, és kövess engem!”
Lukács 18:23 Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.	Lukács 18:23 Az pedig, mikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.	Lukács 18:23 A férfi, amikor ezt meghallotta, nagyon szomorú lett, mert nagyon gazdag volt.
Lukács 18:24 És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!	Lukács 18:24 Jézus ezt látva, így szólt: "Milyen nehezen mennek be az Isten országába azok, akiknek vagyonuk van.	Lukács 18:24 Amikor Jézus meglátta, hogy a férfi nagyon elszomorodott, így szólt: „Milyen nehezen mennek be a gazdagok Isten királyságába!
Lukács 18:25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.	Lukács 18:25 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni."	Lukács 18:25 Könnyebb a tevének egy tű lyukán átmenni, mint a gazdag embernek Isten királyságába bemenni.”
Lukács 18:26 A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?	Lukács 18:26 Akik pedig ezt hallották, megkérdezték: "Akkor ki üdvözülhet?"	Lukács 18:26 Amikor az emberek ezt meghallották, megkérdezték tőle: „Akkor hát ki menekülhet meg?”
Lukács 18:27 Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.	Lukács 18:27 Ő így felelt: "Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges."	Lukács 18:27 Jézus így felelt: „Ami az embereknek lehetetlen, Istennek lehetséges.”
Lukács 18:28 És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!	Lukács 18:28 Ekkor így szólt Péter: "Íme, mi elhagytuk mindenünket, és követtünk téged."	Lukács 18:28 Ekkor megszólalt Péter: „Látod, mi mindenünket elhagytuk, hogy kövessünk téged!”
Lukács 18:29 Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,	Lukács 18:29 Ő pedig ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért,	Lukács 18:29 Jézus így szólt hozzájuk: „Igazán mondom nektek: mindenki, aki elhagyta a házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit Isten királyságáért,
Lukács 18:30 A ki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.	Lukács 18:30 hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet."	Lukács 18:30 a többszörösét kapja vissza még ebben a világban, a következőben pedig örök életet kap.”
Lukács 18:31 És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.	Lukács 18:31 Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: "Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak.	Lukács 18:31 Azután félrehívta tizenkét tanítványát, és így szólt hozzájuk: „Figyeljetek rám! Elmegyünk Jeruzsálembe. Ott minden be fog teljesedni, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.
Lukács 18:32 Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;	Lukács 18:32 A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik,	Lukács 18:32 Az Emberfiát nem zsidó emberek kezébe adják át. Kigúnyolják, meggyalázzák, és leköpik őt.
Lukács 18:33 És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.	Lukács 18:33 és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad."	Lukács 18:33 Végül megverik és megölik, de a harmadik napon feltámad.”
Lukács 18:34 Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.	Lukács 18:34 Ők azonban semmit sem fogtak fel ezekből. Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat.	Lukács 18:34 A tanítványok azonban semmit nem értettek ebből, mert mindez el volt rejtve előlük, és nem tudták, hogy Jézus miről beszélt.
Lukács 18:35 Lőn pedig, mikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.	Lukács 18:35 Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult.	Lukács 18:35 Jézus Jerikó felé közeledett. Az út szélén egy vak ember ült és koldult.
Lukács 18:36 És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?	Lukács 18:36 Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi ez.	Lukács 18:36 A vak ember hallotta, hogy sokan mennek el mellette, és megkérdezte, hogy mi történik.
Lukács 18:37 Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.	Lukács 18:37 Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra.	Lukács 18:37 Az emberek elmondták, hogy a názáreti Jézus jön arra.
Lukács 18:38 És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!	Lukács 18:38 Ekkor így kiáltott fel: "Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!"	Lukács 18:38 Erre a vak felkiáltott: „Jézus, Dávid Fia! Segíts rajtam!”
Lukács 18:39 A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!	Lukács 18:39 Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: "Dávid Fia, könyörülj rajtam!"	Lukács 18:39 Ekkor azok, akik elől mentek, rászóltak, hogy maradjon csendben. Ő azonban annál jobban kiabált: „Dávid Fia! Segíts rajtam!”
Lukács 18:40 És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,	Lukács 18:40 Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle:	Lukács 18:40 Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék oda hozzá a vakot. Amikor a vak ember a közelébe ért, Jézus megkérdezte tőle:
Lukács 18:41 Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.	Lukács 18:41 "Mit kívánsz, mit tegyek veled?" Ő így szólt: "Uram, hogy lássak."	Lukács 18:41 „Mit akarsz? Mit tegyek érted?” Ő így válaszolt: „Uram, szeretnék újra látni!”
Lukács 18:42 És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.	Lukács 18:42 Jézus ezt mondta neki: "Láss! A hited megtartott."	Lukács 18:42 Jézus ezt mondta neki: „Láss! A hited megmentett téged.”
Lukács 18:43 És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek.	Lukács 18:43 És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve az Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent.	Lukács 18:43 A vak azonnal újra látott. Dicsőítette Istent, és követte Jézust. Mindenki, aki ezt látta, dicsérte Istent.

Lukács Evangéliuma 17 | Lap tetejére | Lukács Evangéliuma 19

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - Lukács Evangéliuma 18. fejezet - Károli Biblia - 'Szellem'-es, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítás - Újszövetség