Ilyen szómutató nem készült eddig az angolon kívül semmilyen más nemzeti nyelven! Vagyis magyarul létezik egy olyan bibliai szakkönyv, amely sem németül, sem franciául, sem semmilyen más világnyelven sem áll a Bibliát tanulmányozók rendelkezésére!

De mi olyan nagyszerű és egyedi
ebben a Szómutató CD-ROM-ban?!

Képzeljünk el egy konkordanciát.
A konkordancia (szómutató szótár) egy olyan lexikális mű, amelynek az a célja, hogy egy adott szövegállományból kikereshetők legyenek azok a kifejezések, amelyekre a szövegkörnyezetük miatt kíváncsiak vagyunk. Vagyis abban segíti az olvasót és a kutatót, hogy ha keres valamit, akkor azt könnyen meg is találja. Ilyen értelemben nem csak a Bibliához, hanem a világirodalom sok jelentős alakjának teljes életművéhez készítettek konkordanciát. Ha például szeretnénk tudni, hogy Shakespeare hol és mit írt a "tengerről", egy konkordancia segítségével ezt azonnal megtalálhatjuk.

Ugyanezen az elven működnek a számítógépes programokban, akár az egyszerű szövegszerkesztőkben is a szókeresők. Egyszerűen begépeljük a keresett szavakat, és azonnal kidobja az összes találatot, ahol a szó előfordul, így pillanatok alatt megtaláljuk azokat a mondatokat, szövegszakaszokat, amelyekben a kulcsszavunk szerepel.

Mit jelent ez a bibliatanulmányozásban?
Ha szeretnénk tudni, hogy melyik igevers beszél például a "büntetésről", akkor fellapozunk egy Konkordanciát, esetleg beütjük a Bibliatéka keresőjébe a szót, és máris olvashatjuk kigyűjtve azokaz az igeverseket, amelyekben a "büntetés" kifejezés olvasható. Így lehet egy átfogó képünk arról, mit mond a Biblia erről a témáról.
Legalábbis MAGYARUL...

És itt jön az, amit a konkordanciák és a kapható bibliai szoftverek NEM TUDNAK,
amit kizárólag a Szómutató Szótárral tudhatunk meg!
 

Az Újszövetséget ugyanis görög nyelven írták meg.
Ha a példánknál maradunk, akkor ez azt jelenti, hogy a BÜNTETÉS szót Károli hat különböző görög szó(csoport) visszaadására használta. Például a Júdás 7-ben Sodoma és Gomora lakói "az örök tűznek büntetését" szenvedik. Itt a Biblia eredeti szövegében a dikasztész szót olvashatjuk, majd a Szómutató görög szómagyarázatából azt is megtudhatjuk, hogy ez IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST, mint joggyakorlást jelent.

Azonban ha az Apcsel 4,21-hez lapozunk, és Péterék nagytanács előtti hitvallásával kapcsolatban azt olvassuk, hogy"Amazok pedig nem találván semmi módot, hogyan büntessék meg őket, még megfenyegetvén, elbocsáták őket a nép miatt..." - akkor az eredetiben a büntetés szónál a görög koládzó szót találjuk, amelynek a szótári jelentése a Szómutatóban: "FEGYELMEZ, olyan nevelő tevékenységet folytat, amelyben a javító jellegű fenyítés a döntő..."
 

De folytasuk: Jelenések 18,20: "Örülj ő rajta menny, és ti szent apostolok és próféták; mert az Isten büntette meg őt érettetek való büntetéssel." A büntetés itt ÍTÉLETET jelent (krima), mint egy jogi eljrás végeredményét. Sok már helyen így is van fordítva, vagy "kárhoztatás"-ként vagy "kárhozat"-ként. De a magyarban itt is a "büntetés" szót találjuk.

Zsidó 2,2: "Mert ha az angyaloktól hirdetett beszéd erős volt és minden bűn és engedetlenség elvette igazságosbüntetését."
Az itt szereplő eredeti, görög szó a miszthapodoszia. A Szómutató hozza a jelentést is: "BÉR-MEGADÁS, megjutalmazás, vagy rossz értelemben megfizetés.."
És ebben az értelemben ugyanezt a görög szót a magyarban pontosan az ellenkező értelemben találjuk a Zsidó 10,35-ben: "Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van." Ez tehát UGYANAZ a görög szó, amit pár résszel korábban a BÜNTETÉSre használt a magyar fordítás. Azonban a Szómutatóból megtanulhatjuk, hogy ENNEK a görög szónak a FIZETÉS a lényege, előjeltől függetlenül: a jónak jót, a rossznak rosszat.
 

Lukács 12,47-48: "És a mely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg; A ki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle."
Az itt szereplő, aláhúzott szó a görögben a plégé. Ennek a szó szerinti jelentése: CSAPÁS, fizikai vagy tágabb értelemben szerencsétlenség. - Uganez a görög szó a Károliban szerepel még "seb, ütés, vereség, csapás" fordításokkal is.

Az utolsó "változata" ennek a szónak a timóreó, vagy főnévként a timória. Például Pál apostol vallomásában szerepel, az Apcsel 26,11-ben: "És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenök, kergettem mind az idegen városokig is." Erről a "büntetés"-ről ezt írja a Szómutató: "...minden enyhítő körülményt mellőz... meg kell különböztetni a fegyelmezéstől... annak szolgáltat elégtételt, aki kiírója (a büntetésnek)."
 

Tehát felnyitjuk a Szómutatót - vagyis mostmár beütjük a "büntetés" szót a Szómutató CD-ROM keresőmezőjébe, és hat kattintással máris végigolvashatjuk ennek a hat, magyarul "büntetésként" szereplő görög szónak a szótári jelentését, valamint az összes többi előfordulását, függetlenül attól, hogy magyarul milyen visszaadással szerepel!

Ez óriási!!!
A görög nyelvű Bibliát tanulmányozhatjuk, anélkül, hogy meg kellene tanulnunk a bibliai ógörögöt! A magyar fordítást böngészve megállapíthatjuk, hogy mi áll az eredetiben, és olvashatjuk annak szótári meghatározását és az összes többi előfordulását! Egy-egy ilyen szótanulmány akár egy tematikus igehirdetés vázlata is lehet - nem beszélve arról a ki sem fejezhető "haszonról", hogy sokkal mélyebben és pontosabban érthetjük a Szentírás üzenetét, mint bármilyen magyar fordítás alapján!
 

A Szómutató Szótár a bibliatanulmányozás legfontosabb magyar nyelven megjelent segédeszköze, amelyet tíz éven keresztül vártak azok, akik akkor lemaradtak róla! Hamarosan megjelenik CD-ROM-ként, kereshető elektronikus adatbázisban... DE várhatóan az 1000 példány, amelyben most megjelenik, tényleg pillanatok alatt el fog fogyni! Tehát igyekezzen a jelentkezéssel!

Még többet szeretne olvasni a Szómutató Szótárról?!
Olvassa el dr. Ritoók Zsigmond professzor úr előszavát, amit az eredeti műhöz írt:

"Nem szeretem a nagy szavakat, de itt ki kell mondani: a magyar szakirodalomban egyedülálló művet tart kezében az olvasó. Először jelenik meg Magyarországon olyan szótár, mely az Újszövetségnek nemcsak valamennyi görög szavát tartalmazza, megadva magyar jelentésüket és, ha szükséges, az egyéb tudnivalókat (ilyen szótár már van), hanem megadja valamennyi előfordulási helyüket is (ezt minden szó esetében még a kitűnő Varga Zsigmond féle szótár sem teszi), és egyben közli a még mindig legelterjedtebb, a revideált Károli-féle fordításban szereplő jelentéseket is, vagyis szómutató ahhoz is. Ez azért fontos, mert a fordítás az eredeti szó sokféle jelentésárnyalata közül szükségképpen azt választja ki, amelyik a magyar szövegösszefüggésbe leginkább illik, míg az eredeti szó használójának a görög szó valamennyi árnyalata a tudatában volt, s így ugyanazt a szót többféle szövegösszefüggésben is használhatta. Annak tehát, aki az Igét olvassa és értelmezi, szükséges tudnia, hogy az éppen olvasott helyen kívül hol fordul elő az illető görög szó, mert bizonyos összefüggések így tárulnak fel igazán, olyan összefüggések, melyek a magyar szövegből az eltérő szóhasználat miatt nem, vagy nem egészen válnak világossá. Mivel egyre kevesebben vannak, akik elegendő görög tudással (és tegyük hozzá: elegendő idővel) rendelkeznek ahhoz, hogy az Újszövetséget eredetiben elmélyülten tanulmányozzák, Balázs Károly Szótára felbecsülhetetlen segítséget jelent abban, hogy bármely szövegrész tanulmányozása során az olvasó az elmélyült Ige-értéshez szükséges összevetéseket elvégezhesse a görög szövegnek megfelelően, éspedig könnyűszerrel, akkor is ha görög tudása fogyatékos, sőt, ha egyáltalán nincs is.

Ha egyáltalán nincs is? Hogyan használhat valaki egy görög szótárt, ha egyáltalán nincs görög-tudása, de még a görög betűket sem ismeri? Balázs Károly remek ötlettel siet az ilyen Ige-tanulmányozók segítségére is. A magyar jelentéseket külön betűrendbe szedi, a görög szavakat pedig sorban megszámozza, s így egy magyar jelentés alapján bárki megtalálhatja a megfelelő görög szót, ott pedig valamennyi, a Károli fordításban szereplő jelentést ill. a szó valamennyi előfordulási helyét, mi több: a görög szavak latin betűs, fonetikus átírását, megismerheti tehát a görög szót akkor is, ha a görög betűket sem ismeri.

Miért van minderre szükség? Legalább három dolog miatt. Az első az, hogy minél elmélyültebben tanulmányozhassuk a Szentírást. Nem elég emlegetni a reformátori elvet, hogy „egyedül a Szentírás alapján”, ismerni is kell az Írást, azzal az elmélyültséggel, ahogy a reformátorok tették. Ehhez viszont, másodszor, arra van szükség, hogy az Írást összefüggésében tanulmányozzuk. A tévtanítások többnyire abból születnek, hogy valaki kiragad valamely szentírásbeli tételt, netán szót, s azt a Szentírás többi tételétől elszakítva vizsgálja, s von le belőle tanulságokat. A helyes Írás-ismeret pedig olyan, mint amikor egy szövetet egy ponton megfogunk s vele mozdul az egész. Ebben segít a párhuzamos helyek ismerete, megkeresése.

Végül, harmadszor, mint arra utaltam, a fordítás többnyire nem képes egy-egy szó teljes jelentéskörét, hogy úgy mondjam: jelentését holdudvarával együtt visszaadni. Goethe Faustjában Faust eltűnődik azon, hogyan is lehetne a János-evangélium elején a görög logosz szót fordítani. Kezdetben volt a szó? Ezt nagyon erőtlennek tartja. Végül, többféle próbálkozás után, bár tudja, hogy a logosz szó szótárilag ezt nem jelenti, a legmegfelelőbb fordításnak ezt tartja: Kezdetben volt a tett. A magyarban az ige szó Faust kérdését, hogy a szó nem elég erőteljes, megoldja, mert mint nyelvtani fogalom a cselekvés értelmét is magában rejti. De a görög szó a görög világban ennél még többet is jelentett (amire természetesen itt nem térhetek ki), csak gondoljunk arra, hogy az ebből képzett logikosz szó milyen kérdéseket vet fel, milyen összefüggéseket mutat meg. Ez a szó fordul elő a Róm. l2,1-ben, ahol a revideált Károli-fordítás okos-sal fordítja („a ti okos tiszteletetek”). De ha a logosz-ra gondolunk, lehet igeszerű, esetleg logikus is, sőt, leginkább mindez együtt: Ha egyszer megtértünk, ebből logikusan következik, hogy odaszánjuk testünket áldozatul, ez a tisztelet a logosz-szerű, s Isten gyermekeinek az az okos, ami Ige-szerű, Jézus-szerű. És akkor még nem volt szó az 1Péter 2,2-ben szereplő logikosz tejről, amit a fordítások lelki-vel adnak vissza, de amelyhez megint más képzetek is társíthatók, ami megint távolabbi összefüggéseket villant fel.

Látnivaló, hogy e könyvet senki sem nélkülözheti, aki az Újszövetséget alaposan akarja tanulmányozni. Senki, vagy senki református? Hiszen a Szótár a Károli-fordítás jelentéseit sorolja fel, tehát ahhoz szómutató, nem pl. a Káldi-féle vagy az új katolikus fordításhoz. Igaz. De mivel minden előfordulási helyet pontosan megad, a helyek bármely fordításból kikereshetők, s így az összefüggések felismerhetők. A görögül nem tudó és más fordítást használó legfeljebb annyi kerülő utat kell hogy tegyen, hogy a vizsgált helyet előbb a Károli-fordításban keresi meg, hogy azután Balázs említett szójegyzéke alapján megtalálja a görög szót s ott valamennyi előfordulási helyet, melyeknek azután az általa használt fordításban nézhet utána. A Szótár tehát nem felekezethez kötött.

Úgy hiszem, ezek után nyugodtan megismételhetem: senki, aki az Újszövetséget alaposan akarja tanulmányozni, nem nélkülözheti e könyvet, s hálás lehet szerzőjének, aki azt sokéves, áldozatos munkával elkészítette, meg a Kiadónak, aki a közzétételre vállalkozott."