Jelenések 14:1
És látám, és ímé egy Bárány áll vala Sion hegyén, és ő vele száznegyvennégy ezeren, a kiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve.
|
Jelenések
14:1
És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva.
|
Jelenések
14:1
Ezután ismét láttam: a Bárányt a Sion-hegyen, és vele együtt azt a száznegyvennégyezer embert, akik a Bárány nevét és a Bárány Atyjának nevét viselték a homlokukon.
|
Jelenések 14:2
És hallék szózatot az égből, mint sok vizeknek zúgását és mint nagy mennydörgésnek szavát; és hallám hárfásoknak szavát, a kik az ő hárfájokkal hárfáznak vala;
|
Jelenések
14:2
Hallottam egy hangot a mennyből, mint nagy vizek zúgását, és mint hatalmas mennydörgés hangját; és a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint a hárfásoké, amikor hárfán játszanak.
|
Jelenések
14:2
Azután hangot hallottam a Mennyből, amely nagy vízesés dübörgő hangjához, vagy hatalmas mennydörgéshez hasonlított. Mégis úgy hangzott, mint mikor sok hárfán egyszerre játszanak.
|
Jelenések 14:3
És énekelnek vala mintegy új éneket a királyiszék előtt, és a négy lelkes állat előtt és a Vének előtt; és senki meg nem tanulhatja vala azt az éneket, csak a száz negyvennégy ezer, a kik áron vétettek meg a földről.
|
Jelenések
14:3
És új éneket énekelnek a trónus előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni ezt az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről:
|
Jelenések
14:3
Új éneket énekeltek Isten trónja előtt, ahol a négy mennyei élőlény és az idős mennyei vezetők is vannak. De ezt az éneket senki más nem tanulhatta meg, csak az a száznegyvennégyezer, akiket az emberek közül szabadítottak meg.
|
Jelenések 14:4
Ezek azok, a kik asszonyokkal nem fertőztették meg magokat; mert szűzek. Ezek azok, a kik követik a Bárányt, valahová megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül.
|
Jelenések
14:4
ezek nem szennyezték be magukat nőkkel, mert szüzek, ezek követik a Bárányt, ahova megy, ezek vétettek meg áron az emberek közül első zsengéül az Istennek és a Báránynak,
|
Jelenések
14:4
Ők azok, akik nem követtek el bűnt az asszonyokkal, megőrizték a tisztaságukat, és követik a Bárányt, akárhová megy.
|
Jelenések 14:5
És az ő szájokban nem találtatott álnokság; mert az Istennek királyiszéke előtt feddhetetlenek.
|
Jelenések
14:5
és szájukban nem találtatott hazugság: ezek feddhetetlenek.
|
Jelenések
14:5
Ők azok, akiket az emberek közül szabadítottak meg, akik nem hazudtak, és hibátlanok. Ők az elsők, akiket Isten és a Bárány számára kiválogattak.
|
Jelenések 14:6
És láték más angyalt az ég közepén repülni, a kinél vala az örökkévaló evangyéliom, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangyéliomot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek,
|
Jelenések
14:6
És láttam, hogy egy másik angyal repül az ég közepén: az örök evangélium volt nála, és hirdette azoknak, akik a földön laknak, minden népnek és törzsnek, minden nyelvnek és nemzetnek;
|
Jelenések
14:6
Ekkor ismét láttam. Magasan az égen egy másik angyal repült. Nála volt az örökkévaló örömhír üzenete, hogy kihirdesse a Föld lakóinak: minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek.
|
Jelenések 14:7
Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.
|
Jelenések
14:7
és hatalmas hangon így szólt: "Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája; imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait!"
|
Jelenések
14:7
Erős hangon ezt kiáltotta: „Istent tiszteljétek, és őt dicsőítsétek, mert ítéletének órája elérkezett! Imádjátok azt, aki a Mennyet, a földet, a tengert és a vízforrásokat teremtette!”
|
Jelenések 14:8
És más angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek.
|
Jelenések
14:8
Egy második angyal követte őt, aki így szólt: "Elesett, elesett a nagy Babilon, amely féktelen paráznasága borával itatott meg minden népet".
|
Jelenések
14:8
Ezután egy második angyal jött, aki kihirdette: „Elpusztult! Elpusztult Babilon, a nagy város, aki minden népet megitatott a bálványimádás részegítő borával!”
|
Jelenések 14:9
És harmadik angyal is követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére,
|
Jelenések
14:9
Egy harmadik angyal is követte őket, és így szólt hatalmas hangon: "Ha valaki imádja a fenevadat és annak a képmását, és felveszi annak a bélyegét a homlokára vagy a kezére,
|
Jelenések
14:9
Majd egy harmadik angyal jött utánuk, és nagy hangon ezt kiáltotta: „Aki a Szörnyeteget és annak szobrát imádja, és annak jelét engedi a homlokára vagy a kezére tenni,
|
Jelenések 14:10
Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt;
|
Jelenések
14:10
az is inni fog az Isten haragjának borából, amely készen van elegyítetlenül haragjának poharában, és gyötrődni fog tűzben és kénben a szent angyalok és a Bárány előtt;
|
Jelenések
14:10
az inni fog Isten haragjának borából. Ennek a haragbornak az erejét nem enyhíti semmi, ott gyűlik Isten haragjának poharában. Aki ebből iszik, azt tűz és égő kén fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány szeme láttára.
|
Jelenések 14:11
És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, a kik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi.
|
Jelenések
14:11
gyötrődésük füstje száll felfelé örökkön-örökké, és sem éjjel, sem nappal nincs nyugalmuk azoknak, akik imádják a fenevadat és az ő képmását, és akik magukra veszik az ő nevének bélyegét.
|
Jelenések
14:11
Se éjjel, se nappal nem lesz nyugtuk azoknak az embereknek, akik a Szörnyeteget és annak szobrát imádják, vagy magukon viselik a Szörnyeteg nevének jelét. Kínlódásuk füstje örökké felszáll.
|
Jelenések 14:12
Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!
|
Jelenések
14:12
Itt van helye a szentek állhatatosságának, akik megtartják az Isten parancsait és a Jézus hitét".
|
Jelenések
14:12
Itt van szüksége az állhatatos kitartásra Isten népének. Azoknak, akik engedelmeskednek Isten parancsainak és megőrzik a Jézusban való hitüket.”
|
Jelenések 14:13
És hallék az égből szózatot, a mely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak, a kik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Szellem, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket.
|
Jelenések
14:13
És hallottam egy hangot az égből, amely ezt mondta: "Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg, mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert megnyugszanak fáradozásaiktól, mert cselekedeteik követik őket".
|
Jelenések
14:13
Ezután egy hangot hallottam a Mennyből. Ezt mondta nekem: „Írd le ezt: mostantól fogva boldogok és áldottak azok, akik az Úrban halnak meg.” „Igen — mondja a Szent Szellem—, most már megpihenhetnek a munkájuk után, mert amit elvégeztek, az követi őket.”
|
Jelenések 14:14
És látám, és ímé vala egy fehér felhő; és a felhőn üle valaki, hasonló az embernek Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló.
|
Jelenések
14:14
És láttam: íme, egy fehér felhő, és a felhőn ült valaki, az Emberfiához hasonló: a fején aranykorona volt, a kezében pedig éles sarló.
|
Jelenések
14:14
Azután ismét láttam. Egy fehér felhőn ült valaki, aki hasonlított az „Emberfiához”. A fején arany korona volt, a kezében pedig éles sarló.
|
Jelenések 14:15
És más angyal jöve ki a templomból, nagy szóval kiáltván annak, a ki a felhőn ül vala: Indítsd a sarlódat és arass; mert a földnek aratni valója megszáradt.
|
Jelenések
14:15
Egy másik angyal jött ki a templomból, és hatalmas hangon kiáltott a felhőn ülőnek: "Ereszd neki a sarlódat, és arass, itt az aratás órája, mert beérett az aratnivaló a földön."
|
Jelenések
14:15
A templomból kijött egy másik angyal, és erős hangon kiáltott annak, aki a felhőn ült: „Fogd a sarlódat és arass, mert eljött az aratás órája, megérett a Földön az aratnivaló!”
|
Jelenések 14:16
Bocsátá azért, a ki a felhőn ül vala az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld.
|
Jelenések
14:16
A felhőn ülő pedig ledobta a sarlóját a földre; és learatták a földet.
|
Jelenések
14:16
Erre a felhőn ülő megsuhintotta sarlóját a Föld fölött, és learatta a termést.
|
Jelenések 14:17
És más angyal jöve ki a mennyben való templomból, s annál is éles sarló vala.
|
Jelenések
14:17
Egy másik angyal is jött ki a mennyei templomból, akinél szintén éles sarló volt.
|
Jelenések
14:17
Ezután egy másik angyal is kijött a mennyei templomból, aki szintén éles sarlót tartott a kezében.
|
Jelenések 14:18
Más angyal is jöve ki az oltártól, a kinek hatalma vala a tűzön, és kiálta nagy szóval annak, a kinél vala az éles sarló, ezt mondván: Bocsásd a te éles sarlódat, és szedd meg a föld szőleinek gerézdeit; mert megértek annak szőlei.
|
Jelenések
14:18
Az oltártól pedig ismét egy angyal jött ki, akinek hatalma volt a tűzön, és hatalmas hangon kiáltott annak, akinél az éles sarló volt: "Ereszd neki éles sarlódat, és szüreteld le a föld szőlőjének fürtjeit, mert megértek a szemei".
|
Jelenések
14:18
Az oltártól pedig előlépett egy angyal, akinek hatalma volt a tűz fölött, és nagy hangon ezt kiáltotta a sarlós angyalnak: „Fogd az éles sarlódat, és szüreteld le a Föld szőlőjét, mert már érettek a fürtök!”
|
Jelenések 14:19
Bocsátá azért az angyal az ő éles sarlóját a földre, és a földnek szőleit megszedé, és veté az Isten haragjának nagy borsajtójába.
|
Jelenések
14:19
Az angyal ledobta éles sarlóját a földre, leszüretelte a föld szőlőjét, és belevetette Isten haragjának nagy borsajtójába;
|
Jelenések
14:19
Erre az angyal megsuhintotta sarlóját a Föld fölött, leszüretelte a Föld szőlőjét, és a szőlőfürtöket bedobta Isten nagy haragjának szőlőprésébe.
|
Jelenések 14:20
És megtaposták a borsajtót a városon kívül, és vér jöve ki a borsajtóból a lovak zablájáig, ezer hatszáz futamatnyira.
|
Jelenések
14:20
megtaposták a borsajtót a városon kívül, és a borsajtóból vér ömlött ki, amely a lovak zablájáig ért ezerhatszáz futamnyira.
|
Jelenések
14:20
A városon kívül kipréselték a szőlőt. A szőlőprésből annyi vér folyt ki, hogy még háromszáz kilométerrel távolabb is a lovak szájáig ért.
|
