Zsidókhoz írt levél 12. fejezet - Bibliák: Károli Biblia, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítású Biblia, Károli Biblia - 'Szellem'-es, Egyszerű fordítás - Újszövetség, Csia Lajos

<<< >>>

Zsidók 12:1 Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért.	Zsidók 12:1 A hit embereinek ez a nagy serege körülvesz bennünket! Az ő életük mutatja meg igazán, mit jelent a hit. Ezért hát, mi is dobjunk le magunkról mindent, ami akadályoz bennünket! Még azt a bűnt is, amely annyira tapad ránk, és el akar gáncsolni! Kitartással fussuk meg a versenyt, ami előttünk van!	Zsidók 12:1 Ha pedig így van, mivel a tanúknak fellege vesz bennünket körül, vessünk félre minden terhet és a behálózó vétket, és fussuk meg mi is kitartással az el?ttünk lev? küzd?teret,
Zsidók 12:2 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.	Zsidók 12:2 Közben le ne vegyük szemünket Jézusról, aki hitünk elkezdője és befejezője. Ő elszenvedte a kereszten a halált. De mivel arra az örömre gondolt, ami rá várt, nem törődött a szégyennel, amit a kereszten való kivégzés jelentett. Most pedig elfoglalta a helyét Isten trónjának jobb oldalán.	Zsidók 12:2 miközben odatekintünk a hitnek elkezd?jére és bevégz?jére, Jézusra. Aki állhatatosan, a szégyent megvetve az elébe helyezett öröm helyébe keresztet t?rt, majd az Isten trónjának jobbján leült.
Zsidók 12:3 Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván.	Zsidók 12:3 Gondoljatok Jézusra! Türelmesen elviselte, amikor a bűnös emberek gonoszul bántak és makacsul ellenkeztek vele. Ha erre gondoltok, nem fogtok belefáradni a munkátokba, sem nem vesztitek el a kedveteket.	Zsidók 12:3 Vegyétek fontolóra, hogy ?, aki vétkez?kkel akkora ellentmondásba került, kitartó maradt, hogy a ti lelketek se ernyedjen el, és a küzdelembe bele ne fáradjon.
Zsidók 12:4 Mert még végig nem állottatok ellent, tusakodván a bűn ellen.	Zsidók 12:4 A bűn elleni harcotokban még nem kellett szembenéznetek a halállal.	Zsidók 12:4 Mert a vétek ellen folytatott harcban vérig való ellenállásra még nem tökéltétek el magatokat,
Zsidók 12:5 És elfeledkeztetek-é az intésről, a mely néktek mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha ő dorgál téged;	Zsidók 12:5 Isten fiai vagytok, és ő bátorít benneteket. De ezt a bátorítást elfelejtettétek: „Fiam, vedd komolyan, ha az Úr nevel téged és ne veszítsd el a kedved, amikor megfegyelmez!	Zsidók 12:5 emellett elvesztettétek szemetek el?l a bátorítást, mely úgy szól hozzátok, mint fiakhoz: „Én fiam, ne vedd kicsibe az Úrnak fenyít? nevelését, se ne ernyedj el, amikor fedd, hogy meggy?zzön.
Zsidók 12:6 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.	Zsidók 12:6 Mert az Úr megneveli azokat, akiket szeret, és megfenyít mindenkit, akit a fiává fogad.” Péld 3:11-12	Zsidók 12:6 Mert az Úr megneveli, akit szeret s megostoroz mindenkit, akit fiának fogad.”
Zsidók 12:7 Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?	Zsidók 12:7 Fogadjátok el, és vessétek alá magatokat az ilyen nevelésnek! Tekintsétek ezt az Édesapátoktól jövő megfegyelmezésnek! Mert ez azt bizonyítja, hogy Isten úgy bánik veletek, mint a fiaival. Hiszen minden fiút megnevel az apja.	Zsidók 12:7 Ha a fenyítésben állhatatosak maradtok, az Isten mint fiakkal bánik veletek, mert melyik fiú az, akit Atyja meg nem fenyít?
Zsidók 12:8 Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.	Zsidók 12:8 Mindenkinek szüksége van a fegyelmezésre. De ha soha nem kaptok fegyelmezést, akkor nem is vagytok igazi fiúk, hanem csak törvénytelen gyerekek.	Zsidók 12:8 Ha nevelés nélkül maradtok, melyben mindenkinek része van, akkor fattyak vagytok, nem fiak.
Zsidók 12:9 Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük őket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a szellemek Atyjának, és élünk!	Zsidók 12:9 Ezen kívül mindegyikünket fegyelmezett és fenyített a földi édesapánk, akit tisztelünk. Mennyivel inkább kell engedelmeskednünk a szellemi Édesapánknak, hogy élhessünk?!	Zsidók 12:9 Meg aztán, amikor hús szerint való atyáink fenyítettek bennünket, magunkba szálltunk, nem sokkal inkább kell-e magunkat a szellemek Atyja alá rendelnünk? Akkor élni fogunk.
Zsidók 12:10 Mert ám azok kevés ideig, tetszésök szerint fenyítettek; ő pedig javunkra, hogy szentségében részesüljünk.	Zsidók 12:10 Földi apánk csak rövid ideig fegyelmezett bennünket, ahogy neki tetszett. Isten azonban a mi érdekünkben fegyelmez és nevel. Abból a célból teszi ezt, hogy szentek lehessünk, olyanok, mint ő.	Zsidók 12:10 Azok ugyan kevés napig s úgy fenyítettek, ahogy nekik jónak tetszett, de ? hasznunkra fenyít, hogy szentségében részesüljünk.
Zsidók 12:11 Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, a kik általa gyakoroltatnak.	Zsidók 12:11 A fegyelmezés, meg a fenyítés ugyan nem tűnik kellemesnek, amikor kapjuk. Sőt, inkább keserves, és szomorúságot okoz! Később mégis igazságosságot és békességet eredményez annak az életében, aki a fegyelmezés által megedződött.	Zsidók 12:11 A jelenben ugyan egy fenyítés sem látszik örvendetesnek, hanem bánatot kelt, utólag azonban az igazságosság békével teli gyümölcsével fizet azoknak, akik gyakorlása alatt állnak.
Zsidók 12:12 Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl,	Zsidók 12:12 Ezért ne szomorkodjatok, hanem emeljétek fel a fejeteket! Ne legyetek gyengék, erősítsétek meg magatokat!	Zsidók 12:12 Azért egyenesítsétek fel leeresztett kezeteket és rogyadozó térdeteket,
Zsidók 12:13 És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon.	Zsidók 12:13 Egyenes utakon járjatok, és helyesen éljetek, hogy megmeneküljetek, és gyengeségeitek miatt el ne vesszetek!	Zsidók 12:13 lábatokkal egyenes lépéseket tegyetek, hogy a sánta le ne forduljon az útról, hanem inkább meggyógyuljon.
Zsidók 12:14 Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat:	Zsidók 12:14 Igyekezzetek minden emberrel békességben élni! Törekedjetek arra, hogy bűn nélkül éljetek, mert aki nem szent, az soha nem fogja meglátni az Urat!	Zsidók 12:14 Arra törekedjetek, hogy mindenkivel békességben legyetek és megszentel?djetek, ami nélkül senki sem fogja meglátni az Urat.
Zsidók 12:15 Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztettessenek.	Zsidók 12:15 Vigyázzatok, hogy Isten kegyelmétől senki el ne forduljon! Vigyázzatok, hogy senkiben ne növekedjen fel a keserűség, mint egy mérgező növény, mert ez sok más embert is megmérgezhet!	Zsidók 12:15 De közben ügyeljetek rá, hogy senki híjával ne maradjon az Isten kegyelmének, és fel ne n?jön benne valami keser? gyökér, az ne okozzon zaklatást, hogy rajta keresztül meg ne fert?z?djenek sokan,
Zsidók 12:16 Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, a ki egy ételért eladta első szülöttségi jogát.	Zsidók 12:16 Közöttetek senki ne éljen szexuális bűnben! Senki ne legyen istentelen, mint Ézsau, aki egy tál ételért eladta elsőszülöttségi jogát!	Zsidók 12:16 hogy valaki paráznává vagy közönségessé ne váljék, mint Ézsau, aki egy ételért odaadta els?szülöttségét.
Zsidók 12:17 Mert tudjátok, hogy azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás helyét, noha könyhullatással kereste azt az áldást.	Zsidók 12:17 Tudjátok, hogy amikor később örökölni akarta az áldást, már nem kapta meg. Nem tudott többé változtatni azon, amit tett, pedig sírva igyekezett megszerezni az apja áldását.	Zsidók 12:17 Hiszen tudjátok, hogy azután, mikor örökrészül el akarta venni az áldást, a próbán elvetették, mint próba nem állót, s többé alkalmat nem talált arra, hogy új felismerésre térjen, noha könnyek között, igen kereste azt.
Zsidók 12:18 Mert nem járultatok megtapintható hegyhez, és lángoló tűzhöz, és sűrű homályhoz, és sötétséghez, és szélvészhez,	Zsidók 12:18 Ti már új helyre érkeztetek. Nem úgy, mint Izrael népe akkor régen, amikor megérkeztek a Sinai hegyhez. Ti most nem kézzelfogható hegyhez jöttetek, amely tűzben ég. Nem sötétséghez, homályhoz, viharhoz,	Zsidók 12:18 Mert nem kézzel foghatóhoz, ég? t?zhöz, homályhoz, sötétséghez és viharhoz járultatok,
Zsidók 12:19 És trombita harsogásához, és a mondásoknak szavához, melyet a kik hallottak, kérték, hogy ne intéztessék hozzájok szó;	Zsidók 12:19 a trombita harsogó hangjához, sem a hanghoz, amely rettenetes volt. Olyan félelmetes volt, hogy akik hallották, könyörögtek, hogy ne szóljon hozzájuk többé.	Zsidók 12:19 sem kürtharsanáshoz, szózatok hangjához, melyet azok, akik hallották, elutasították, hogy tovább ne szóljon hozzájuk,
Zsidók 12:20 Mert nem bírták ki, a mi parancsolva volt: Még ha oktalan állat ér is a hegyhez, megköveztessék, vagy nyillal lövettessék le;	Zsidók 12:20 Mert nem tudták elviselni a parancsot, amit kaptak: „Ha csak egy állat is megérinti a hegyet, meg kell ölni: agyon kell dobálni kövekkel.”	Zsidók 12:20 - ugyanis nem viselhették el Isten szigorú parancsát: „Még ha állat érintené is a hegyet, kövezzék meg.”
Zsidók 12:21 És oly rettenetes volt a látomány, hogy Mózes is mondá: Megijedtem és remegek:	Zsidók 12:21 Olyan rémületes volt a látvány, hogy még Mózes is azt mondta: „Reszketek a félelemtől.”	Zsidók 12:21 S oly félelmetes volt a tünemény, hogy Mózes így szólt: „Nagyon megijedtem, reszketek”,
Zsidók 12:22 Hanem járultatok Sion hegyéhez, és az élő Istennek városához, a mennyei Jeruzsálemhez, és az angyalok ezreihez,	Zsidók 12:22 Nem, ti nem ilyen helyre jöttetek! Az az új hely, ahová érkeztetek, a Sion hegye! Az Élő Isten városához érkeztetek, a Mennyei Jeruzsálemhez. Ezer és ezer angyalhoz, akik összegyűltek, hogy együtt örvendezzenek.	Zsidók 12:22 – hanem Sion hegyéhez és az él? Isten városához járultatok, a mennyei Jeruzsálemhez, aztán angyalok tízezreihez,
Zsidók 12:23 Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, a kik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak szellemeihez.	Zsidók 12:23 Az elsőszülöttek összegyűlt seregéhez jöttetek. Igen, azokhoz csatlakoztatok, kiknek a neve fel van írva a Mennyben. Magához Istenhez jöttetek, aki minden ember bírája, és az igazságos emberek szellemeihez, akik tökéletessé váltak.	Zsidók 12:23 a mennyekben összeírt els?szülöttek ünnepi odagyülekezéséhez és eklézsiájához, a Bíróhoz, mindenek Istenéhez, a bevégzett igazságosak szellemeihez,
Zsidók 12:24 És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére.	Zsidók 12:24 Jézushoz jöttetek, aki az Új Szövetséget megkötötte. Jézus véréhez jöttetek, amely megtisztít, és sokkal jobb dolgot jelent, mint Ábel vére.	Zsidók 12:24 új szövetség közbenjárójához, Jézushoz, a meghint? vérhez, mely Ábelnél hatalmasabban beszél.
Zsidók 12:25 Vigyázzatok, meg ne vessétek azt, a ki szól; mert ha azok meg nem menekültek, a kik a földön szólót megvetették, sokkal kevésbbé mi, ha elfordulunk attól, a ki a mennyekből vagyon,	Zsidók 12:25 Vigyázzatok, nehogy visszautasítsátok, amit Isten mond! Azok az emberek sem menekültek meg, akik visszautasították, amikor figyelmeztette őket itt a földön. Akkor mi hogyan menekülhetnénk meg, ha elfordulunk Istentől, aki a Mennyből szól hozzánk?!	Zsidók 12:25 Vigyázzatok, hogy el ne utasítsátok a beszél?t. Ha ugyanis azok, akik elutasították, nem tudtak elmenekülni attól, aki a földön a kijelentést tette, sokkal kevésbé menekülhettünk el mi, ha elfordultunk attól, aki maga a mennyb?l való.
Zsidók 12:26 Kinek szava akkor megrendítette a földet, most pedig ígéretet tesz, mondván: Még egyszer megrázom nemcsak a földet, hanem az eget is.	Zsidók 12:26 Akkor régen, mikor Isten szólt, a hangja megrázta a földet. Most pedig azt ígéri: „Még egyszer megrázom, de nemcsak a földet, hanem a Mennyet is.”	Zsidók 12:26 Az ? hangja akkor a földet rengette meg, mostanra azonban az az ígérete szól: „Mégegyszer meg fogom rengetni nemcsak a földet, hanem az eget is.”
Zsidók 12:27 Az a "még egyszer" pedig jelenti az állhatatlan dolgoknak mint teremtményeknek megváltozását, hogy a rendíthetetlen dolgok maradjanak meg.	Zsidók 12:27 Ez a „még egyszer” azt jelenti, hogy minden teremtett dolgot megráz, és ezek el fognak tűnni. Akkor csak az marad meg, ami (aki) kibírja ezt a megrázást.	Zsidók 12:27 Ez a „mégegyszer” nyilván említi azoknak a dolgoknak átváltozását, melyek, mivel alkotva vannak, inognak, úgyhogy megmaradjanak azok, melyek meg nem inognak.
Zsidók 12:28 Annakokáért mozdíthatatlan országot nyervén, legyünk háládatosak, melynél fogva szolgáljunk az Istennek tetsző módon kegyességgel és félelemmel.	Zsidók 12:28 Mi pedig olyan királyságot kapunk, amit semmi sem rendíthet meg. Ezért hát legyünk hálásak Istennek, és szolgáljuk olyan módon, ahogy neki tetszik: tisztelettel és félelemmel.	Zsidók 12:28 Azért ha megmozdíthatatlan királyságot kapunk, legyünk hálásak, mert ezzel Istennek tetsz?en, lelkiismeretesen és félelemmel szolgálhatunk.
Zsidók 12:29 Mert a mi Istenünk megemésztő tűz.	Zsidók 12:29 Mert a mi Istenünk olyan, mint a pusztító tűz.	Zsidók 12:29 Mert hisz a mi Istenünk megemészt? t?z.

Zsidókhoz írt levél 11 | Lap tetejére | Zsidókhoz írt levél 13

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - Zsidókhoz írt levél 12. fejezet - Károli Biblia - 'Szellem'-es, Egyszerű fordítás - Újszövetség, Csia Lajos - Újszövetség