János Evangéliuma 5. fejezet - Bibliák: Károli Biblia, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítású Biblia, Károli Biblia - 'Szellem'-es, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítás

<<< >>>

János 5:1 Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe.	János 5:1 Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe.	János 5:1 Ezek után Jézus felment Jeruzsálembe a zsidók ünnepére.
János 5:2 Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van.	János 5:2 Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy medence, amelyet héberül Betesdának neveznek. Ennek öt oszlopcsarnoka van.	János 5:2 Jeruzsálemben a Juh-kapunál van egy medence, amit héberül Betesdának hívnak. A medencének öt csarnoka van.
János 5:3 Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.	János 5:3 A betegek, vakok, sánták, sorvadásosak tömege feküdt ezekben (és várták a víz megmozdulását.	János 5:3 Itt nagyon sok beteg feküdt, voltak köztük vakok, sánták és bénák.
János 5:4 Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt.	János 5:4 Mert az Úr angyala időnként leszállt a medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett).	János 5:4 („Időnként ugyanis leszállt a tóra az Úr angyala, felkavarta a vizet, és aki ilyenkor elsőként lépett a tóba, az meggyógyult, bármilyen betegségben szenvedett is.”)
János 5:5 Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében.	János 5:5 Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve szenvedett betegségében.	János 5:5 Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc éve beteg volt.
János 5:6 Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?	János 5:6 Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: "Akarsz-e meggyógyulni?"	János 5:6 Jézus látta, hogy ott fekszik. Tudta, hogy milyen régóta beteg, és megkérdezte tőle: „Meg akarsz gyógyulni?”
János 5:7 Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem.	János 5:7 A beteg így válaszolt neki: "Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem."	János 5:7 Erre a beteg így felelt: „Uram, nincs senki, aki segítene bevinni a medencébe, amikor a víz felkavarodik. Mire odaérek, mindig valaki más lép be előttem.”
János 5:8 Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!	János 5:8 Jézus azt mondta neki: "Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!"	János 5:8 Ekkor Jézus ezt mondta: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és járj!”
János 5:9 És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala.	János 5:9 És azonnal egészséges lett ez az ember, felvette az ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt.	János 5:9 Az ember pedig azonnal meggyógyult, felvette az ágyát, és járni kezdett. Aznap szombat volt,
János 5:10 Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod!	János 5:10 A zsidók ekkor így szóltak a meggyógyított emberhez: "Szombat van, nem szabad felvenned az ágyadat."	János 5:10 ezért a zsidók így szóltak a meggyógyított emberhez: „Szombat van, a Törvény szerint nem szabad felvenned az ágyadat.”
János 5:11 Felele nékik: A ki meggyógyított engem, azt mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.	János 5:11 Ő így válaszolt nekik: "Aki meggyógyított, az mondta nekem: Vedd az ágyadat, és járj!"	János 5:11 Erre ő ezt válaszolta: „Aki engem meggyógyított, az mondta, hogy vegyem fel az ágyamat, és járjak.”
János 5:12 Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?	János 5:12 Megkérdezték tőle: "Ki az az ember, aki azt mondta neked: Vedd fel és járj!?"	János 5:12 A zsidók megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd fel az ágyadat, és járj?”
János 5:13 A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.	János 5:13 De a meggyógyított ember nem tudta, hogy ki az, mert Jézus félrehúzódott az ott tartózkodó sokaság miatt.	János 5:13 De a meggyógyított ember nem tudta, ki volt az, mert Jézus eltűnt a tömegben.
János 5:14 Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!	János 5:14 Ezek után találkozott vele Jézus a templomban, és ezt mondta neki: "Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled."	János 5:14 Később Jézus találkozott vele a Templomban, és így szólt hozzá: „Most meggyógyultál, de többé ne vétkezz, nehogy valami rosszabb dolog történjen veled!”
János 5:15 Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki őt meggyógyította.	János 5:15 Elment ez az ember, és megmondta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki meggyógyította.	János 5:15 Az ember elment, és megmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította.
János 5:16 És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarták őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.	János 5:16 A zsidók ezért üldözni kezdték Jézust, mert szombaton tette ezt.	János 5:16 Ezért a zsidók üldözni kezdték Jézust, mivel mindezt szombaton tette.
János 5:17 Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.	János 5:17 Jézus így szólt hozzájuk: "Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom."	János 5:17 Jézus így szólt hozzájuk: „Az én Atyám mindig dolgozik, ezért nekem is dolgoznom kell.”
János 5:18 E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel.	János 5:18 Ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát az Istennel.	János 5:18 Emiatt azután még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem a saját Atyjának nevezte Istent, s így egyenlővé tette magát vele.
János 5:19 Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi.	János 5:19 Megszólalt tehát Jézus, és ezeket mondta nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek: a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya; mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonló módon.	János 5:19 Jézus így válaszolt nekik: „Igazán mondom nektek: a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak azt, amit lát az Atyától. Mert amit az Atya tesz, azt teszi a Fiú is.
János 5:20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok.	János 5:20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit ő tesz. Sőt még nagyobb feladatokat is fog rábízni, hogy ti csodálkozzatok.	János 5:20 Az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Még nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok.
János 5:21 Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít.	János 5:21 Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti őket, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar.	János 5:21 Mert ahogyan az Atya feltámasztja a halottakat, és életet ad nekik, ugyanúgy a Fiú is életet ad azoknak, akiknek akar.
János 5:22 Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta;	János 5:22 Az Atya nem is ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át,	János 5:22 Az Atya senkit sem ítél el. Az ítéletet átadta a Fiúnak,
János 5:23 Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt.	János 5:23 hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki őt elküldte.	János 5:23 azért, hogy mindenki ugyanúgy tisztelje a Fiút, mint ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki a Fiút elküldte.
János 5:24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre.	János 5:24 Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.	János 5:24 Igazán mondom nektek: aki hallja a szavaimat, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, és nem ítélik el, mert már átment a halálból az életre.
János 5:25 Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek.	János 5:25 Bizony, bizony, mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak.	János 5:25 Igazán mondom nektek: eljön az idő, és már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia hangját, és mindenki aki meghallja, élni fog.
János 5:26 Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:	János 5:26 Mert ahogyan az Atyának van önmagában élete, úgy a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában.	János 5:26 Ahogyan az Atya az élet forrása, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy az élet forrása legyen.
János 5:27 És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia.	János 5:27 Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.	János 5:27 Az Atya hatalmat adott neki, hogy ítélkezzen az emberek fölött, mert Ő az Emberfia.
János 5:28 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát,	János 5:28 Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját,	János 5:28 Ne csodálkozzatok ezen. Eljön az idő, amikor mindazok, akik a sírban vannak, meghallják a Fiú hangját,
János 5:29 És kijőnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.	János 5:29 és kijönnek. Akik a jót tették, az életre támadnak fel; akik pedig a rosszat cselekedték, az ítéletre támadnak fel.	János 5:29 és kijönnek a sírból. Akik jót tettek, az életre támadnak fel, akik pedig rosszat, azok ítéletre támadnak fel.
János 5:30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét.	János 5:30 Én önmagamtól nem tehetek semmit: ahogyan tőle hallom, úgy ítélek; és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem."	János 5:30 Én magamtól semmit nem tehetek. Úgy ítélek, ahogyan az Atyától hallom. Az én ítéletem igazságos, mert nem azt teszem amit én akarok, hanem azt teszem, amit az akar, aki elküldött engem.
János 5:31 Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.	János 5:31 "Ha én magamról tennék bizonyságot, az én bizonyságtételem nem volna igaz.	János 5:31 Ha saját magamról tanúskodnék, az én tanúskodásom nem lenne igaz.
János 5:32 Más az, a ki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam.	János 5:32 Más az, aki bizonyságot tesz énrólam, és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, amellyel rólam tanúskodik.	János 5:32 De van valaki, aki tanúskodik rólam, és én tudom, hogy amit ő mond, az igaz.
János 5:33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról.	János 5:33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és ő bizonyságot tett az igazságról.	János 5:33 Ti elküldtétek az embereket Jánoshoz, és ő az igazságról beszélt.
János 5:34 De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.	János 5:34 Én azonban nem embertől kapom a bizonyságtételt, hanem azért mondom ezeket, hogy ti üdvözüljetek.	János 5:34 Nekem azonban nincs szükségem arra, hogy az emberek tanúskodjanak rólam. Azért mondom ezeket, hogy megmeneküljetek.
János 5:35 Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.	János 5:35 Ő volt az égő és világító fáklya, de ti csak egy ideig akartatok az ő világosságában örvendezni.	János 5:35 János olyan volt, mint egy égő és világító fáklya, de ti elhatároztátok, hogy csak rövid ideig akarjátok az ő világosságát élvezni.
János 5:36 De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.	János 5:36 Nekem azonban Jánosénál nagyobb bizonyságtételem van. Mert a feladatok, amelyeket az Atya rám bízott, hogy teljesítsem azokat, tehát azok a cselekedetek, amelyeket elvégzek: maguk tesznek bizonyságot arról, hogy engem az Atya küldött el.	János 5:36 Az én tanúskodásom azonban erősebb, mint Jánosé, mert azok a dolgok, amelyekkel az Atya megbízott, és amelyeket teszek, bizonyítják hogy az Atya küldött engem.
János 5:37 A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok.	János 5:37 De az Atya is, aki elküldött engem, bizonyságot tett rólam. Az ő hangját nem hallottátok soha, arcát sem láttátok,	János 5:37 Sőt az Atya maga is, aki engem elküldött, tanúskodott rólam. Ti soha nem hallottátok a hangját, és nem láttátok az arcát,
János 5:38 Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek.	János 5:38 és az igéje sincs meg bennetek maradandóan, mert abban, akit ő elküldött, nem hisztek.	János 5:38 és nem is marad bennetek az ő üzenete, mert nem hisztek abban, akit ő elküldött.
János 5:39 Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;	János 5:39 Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot,	János 5:39 Azért tanulmányozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azok által kaptok örök életet. Pedig ezek is rólam tanúskodnak.
János 5:40 És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek legyen!	János 5:40 és mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.	János 5:40 Mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.
János 5:41 Dicsőséget emberektől nem nyerek.	János 5:41 Én nem fogadok el dicsőséget emberektől,	János 5:41 Nem keresem az emberektől jövő dicséretet.
János 5:42 De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs bennetek:	János 5:42 rólatok viszont tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete.	János 5:42 Ismerlek titeket, és tudom, hogy nincs meg bennetek Isten szeretete.
János 5:43 Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok.	János 5:43 Én az Atyám nevében jöttem, mégsem fogadtatok be; ha más a maga nevében jön, azt befogadjátok.	János 5:43 Én az Atyám nevében jöttem, mégsem fogadtok el. De ha valaki más a saját nevében jönne, azt elfogadnátok.
János 5:44 Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy Istentől van, nem keresitek?	János 5:44 Hogyan tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely az egy Istentől van, nem keresitek?	János 5:44 Hogyan is tudnátok hinni? Egymástól szívesen fogadjátok a dicséretet, de azt a dicséretet, ami az egyetlen Istentől jön, nem keresitek.
János 5:45 Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek.	János 5:45 Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál. Van, aki vádol benneteket: Mózes, akiben ti reménykedtek.	János 5:45 Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál! Maga Mózes vádol majd titeket, akiben reménykedtetek. Mert ha Mózesnek hinnétek,
János 5:46 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.	János 5:46 Mert ha hinnétek Mózesnek, hinnétek nekem: mert énrólam írt ő.	János 5:46 nekem is hinnétek, mert ő rólam írt.
János 5:47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?	János 5:47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, akkor az én beszédeimnek hogyan hinnétek?"	János 5:47 Ha pedig Mózes írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek annak, amit mondok?”

János Evangéliuma 4 | Lap tetejére | János Evangéliuma 6

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - János Evangéliuma 5. fejezet - Károli Biblia - 'Szellem'-es, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítás - Újszövetség