Lukács 24:1
A hétnek első napján pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely más asszonyok is velök.
|
Lukács
24:1
A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.
|
Lukács
24:1
A hét első napján korán reggel az asszonyok kimentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket is.
|
Lukács 24:2
És a követ a sírról elhengerítve találák.
|
Lukács
24:2
A követ a sírbolt elől elhengerítve találták,
|
Lukács
24:2
A követ a sír bejáratától elhengerítve találták.
|
Lukács 24:3
És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.
|
Lukács
24:3
és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
|
Lukács
24:3
Bementek, de nem találták ott az Úr Jézus testét.
|
Lukács 24:4
És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:
|
Lukács
24:4
Amikor emiatt tanácstalanul álltak, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.
|
Lukács
24:4
Amint ott álltak tanácstalanul, hirtelen két ember jelent meg mellettük fényes ruhában.
|
Lukács 24:5
És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?
|
Lukács
24:5
Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: "Mit keresitek a holtak között az élőt?
|
Lukács
24:5
Erre az asszonyok félelemmel telve arcra borultak. De az angyalok így szóltak hozzájuk: „Miért keresitek az élőt a halottak között?
|
Lukács 24:6
Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,
|
Lukács
24:6
Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt:
|
Lukács
24:6
Nincs itt. Feltámadt! Emlékezzetek, hogy mit mondott nektek még Galileában:
|
Lukács 24:7
Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.
|
Lukács
24:7
az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia."
|
Lukács
24:7
»Az Emberfiát bűnösök kezére adják, megfeszítik, és a harmadik napon feltámad.«”
|
Lukács 24:8
Megemlékezének azért az ő szavairól.
|
Lukács
24:8
Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira,
|
Lukács
24:8
Ekkor az asszonyok visszaemlékeztek Jézus szavaira.
|
Lukács 24:9
És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.
|
Lukács
24:9
és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
|
Lukács
24:9
Visszatértek a sírtól, és mindent elmondtak a tizenegy apostolnak és a többieknek.
|
Lukács 24:10
Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab anyja Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.
|
Lukács
24:10
A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apostoloknak,
|
Lukács
24:10
Ott volt a Magdalai Mária, Johanna és Mária, Jakab anyja. Ők a velük levő többi asszonnyal együtt elmondták mindezeket az apostoloknak.
|
Lukács 24:11
De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.
|
Lukács
24:11
de ők üres fecsegésnek tartották ezt a beszédet, és nem hittek nekik.
|
Lukács
24:11
Az apostolok azonban bolondságnak tartották ezt, és nem hittek nekik.
|
Lukács 24:12
Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.
|
Lukács
24:12
(Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedőket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.)
|
Lukács
24:12
Péter mégis felállt, és elfutott a sírhoz. Benézett a sírba, de nem látott benne mást, csak a vászonlepedőket. Ekkor elment, és magában csodálkozott a történteken.
|
Lukács 24:13
És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.
|
Lukács
24:13
Tanítványai közül ketten aznap egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, és amelynek Emmaus a neve,
|
Lukács
24:13
Ugyanezen a napon két tanítvány egy Emmaus nevű faluba indult. Emmaus tizenkét kilométerre volt Jeruzsálemtől.
|
Lukács 24:14
És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.
|
Lukács
24:14
és beszélgettek egymással mindarról, ami történt.
|
Lukács
24:14
A tanítványok útközben azokról a dolgokról beszélgettek, amik történtek.
|
Lukács 24:15
És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.
|
Lukács
24:15
Miközben beszélgettek, és vitatkoztak egymással, maga Jézus is melléjük szegődött, és együtt ment velük.
|
Lukács
24:15
Miközben beszélgettek és vitatkoztak, maga Jézus lépett oda hozzájuk, és velük ment.
|
Lukács 24:16
De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.
|
Lukács
24:16
Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt.
|
Lukács
24:16
De ők, mintha homályos lett volna a szemük, nem ismerték fel Jézust.
|
Lukács 24:17
Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és miért vagytok szomorú ábrázattal?
|
Lukács
24:17
Ő pedig így szólt hozzájuk: "Miről beszélgettek egymással útközben?" Erre szomorúan megálltak.
|
Lukács
24:17
Jézus megkérdezte tőlük: „Miről beszélgettek útközben?” Erre azok megálltak. Arcuk nagyon szomorúnak tűnt.
|
Lukács 24:18
Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?
|
Lukács
24:18
Majd megszólalt az egyik, név szerint Kleopás, és ezt mondta neki: "Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban?"
|
Lukács
24:18
Az egyik, akit Kleopásnak hívtak, ezt mondta neki: „Te volnál az egyetlen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?”
|
Lukács 24:19
És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek esének a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:
|
Lukács
24:19
"Mi történt?" - kérdezte tőlük. Ők így válaszoltak neki: "Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt, szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt;
|
Lukács
24:19
Jézus megkérdezte: „Mi történt?” Azok így feleltek: „A názáreti Jézusról beszéltünk. Ő a szavaival és a cselekedeteivel is megmutatta, hogy hatalmas próféta Isten és az emberek előtt.
|
Lukács 24:20
És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.
|
Lukács
24:20
hogyan adták át a főpapok és a főemberek halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.
|
Lukács
24:20
Arról beszéltünk, hogy hogyan adták át a főpapjaink és a vezetőink halálos ítéletre, és hogyan feszítették őt keresztre.
|
Lukács 24:21
Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.
|
Lukács
24:21
Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő fogja megváltani Izráelt. De ma már harmadik napja, hogy ezek történtek.
|
Lukács
24:21
Pedig mi abban reménykedtünk, hogy ő hoz szabadulást Izráel népének. Ma három napja, hogy mindez történt.
|
Lukács 24:22
Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;
|
Lukács
24:22
Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál,
|
Lukács
24:22
Ezen kívül néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket. Ma korán reggel kimentek a sírhoz,
|
Lukács 24:23
És mikor nem találták az ő testét, haza jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.
|
Lukács
24:23
de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él.
|
Lukács
24:23
de a testet nem találták ott. Mikor visszajöttek, elmondták, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt mondták, hogy Jézus él.
|
Lukács 24:24
És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.
|
Lukács
24:24
El is mentek néhányan a velünk levők közül a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok beszélték; őt azonban nem látták."
|
Lukács
24:24
Ekkor a csoportunk néhány tagja elment a sírhoz, és mindent úgy találtak, ahogyan az asszonyok elmesélték. De ők sem látták őt.”
|
Lukács 24:25
És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!
|
Lukács
24:25
Akkor ő így szólt hozzájuk: "Ó, ti balgák! Milyen rest a szívetek arra, hogy mindazt elhiggyétek, amit megmondtak a próféták!
|
Lukács
24:25
Erre Jézus azt mondta nekik: „Milyen bolondok vagytok, és milyen nehezen hiszitek el mindazt, amit a próféták megmondtak!
|
Lukács 24:26
Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?
|
Lukács
24:26
Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?"
|
Lukács
24:26
Nem kellett a Krisztusnak mindent elszenvednie azért, hogy dicsőséget szerezzen?”
|
Lukács 24:27
És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle megirattak.
|
Lukács
24:27
És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.
|
Lukács
24:27
S azzal Mózestől kezdve a többi prófétán keresztül elmagyarázta nekik mindazt, ami az egész Írásban a Krisztusról szólt.
|
Lukács 24:28
Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.
|
Lukács
24:28
Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha tovább akarna menni.
|
Lukács
24:28
Közben elérkeztek ahhoz a faluhoz, ahová indultak, Jézus pedig úgy tett, mintha tovább akarna menni.
|
Lukács 24:29
De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.
|
Lukács
24:29
De azok unszolták és kérték: "Maradj velünk, mert esteledik, a nap is lehanyatlott már!" Bement hát, hogy velük maradjon.
|
Lukács
24:29
De a tanítványok erősen kérlelték: „Maradj velünk, hiszen mindjárt este van, és vége a napnak!” Erre Jézus bement a faluba, hogy velük maradjon.
|
Lukács 24:30
És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.
|
Lukács
24:30
És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.
|
Lukács
24:30
Amikor asztalhoz ültek, megfogta a kenyeret, hálát adott érte, megtörte, és odaadta nekik.
|
Lukács 24:31
És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.
|
Lukács
24:31
Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük.
|
Lukács
24:31
Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték Jézust, de ő eltűnt előlük.
|
Lukács 24:32
És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?
|
Lukács
24:32
Ekkor így szóltak egymásnak: "Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?"
|
Lukács
24:32
Ők pedig így szóltak egymáshoz: „Hogy felforrósodott a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és az Írásokat magyarázta!”
|
Lukács 24:33
És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.
|
Lukács
24:33
Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket.
|
Lukács
24:33
Még abban az órában elindultak, és visszamentek Jeruzsálembe. Együtt találták a tizenegy apostolt, és a többieket,
|
Lukács 24:34
Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!
|
Lukács
24:34
Ők elmondták, hogy valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak.
|
Lukács
24:34
akik ezzel fogadták őket: „Valóban feltámadt az Úr! Megjelent Simonnak!”
|
Lukács 24:35
És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, mi képen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.
|
Lukács
24:35
Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel őt a kenyér megtöréséről.
|
Lukács
24:35
Ekkor a két tanítvány is elmondta, hogy mi történt velük az úton, és hogy hogyan ismerték fel Jézust, amikor megtörte a kenyeret.
|
Lukács 24:36
És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!
|
Lukács
24:36
Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
|
Lukács
24:36
Miközben erről beszéltek, megállt közöttük Jézus, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!”
|
Lukács 24:37
Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami szellemet látnak.
|
Lukács
24:37
Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
|
Lukács
24:37
De ők megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy kísértetet látnak.
|
Lukács 24:38
És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?
|
Lukács
24:38
Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
|
Lukács
24:38
De Jézus így folytatta: „Miért ijedtetetek meg, és miért kételkedtek?
|
Lukács 24:39
Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a szellemnek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!
|
Lukács
24:39
Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
|
Lukács
24:39
Nézzétek meg a kezemet és a lábamat! Valóban én vagyok az! Érintsetek meg, és nézzetek ide! Egy kísértetnek sincs húsa, sem csontja, de amint látjátok, nekem van.”
|
Lukács 24:40
És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.
|
Lukács
24:40
És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.
|
Lukács
24:40
S ezzel megmutatta nekik a kezét és a lábát.
|
Lukács 24:41
Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?
|
Lukács
24:41
Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?"
|
Lukács
24:41
De azok örömükben még mindig nem tudták elhinni mindezt, és csak csodálkoztak. Jézus megkérdezte: „Van itt valami ennivalótok?”
|
Lukács 24:42
Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,
|
Lukács
24:42
Erre adtak neki egy darab sült halat.
|
Lukács
24:42
Erre adtak neki egy darab főtt halat.
|
Lukács 24:43
Melyeket elvőn, és előttök evék.
|
Lukács
24:43
Elvette és szemük láttára megette.
|
Lukács
24:43
Jézus fogta a halat, és a szemük láttára megette.
|
Lukács 24:44
És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.
|
Lukács
24:44
Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban."
|
Lukács
24:44
Ezután így szólt hozzájuk: „Éppen erről beszéltem nektek, amíg veletek voltam: Mindennek be kell teljesednie, amit megírtak rólam Mózes törvényeiben, a próféták könyveiben és a zsoltárokban.”
|
Lukács 24:45
Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.
|
Lukács
24:45
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,
|
Lukács
24:45
Ezután megvilágosította az értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.
|
Lukács 24:46
És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:
|
Lukács
24:46
és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,
|
Lukács
24:46
Ezt mondta: „meg van írva az Írásokban: a Krisztusnak meg kell halnia, de a harmadik napon feltámad a halálból.
|
Lukács 24:47
És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.
|
Lukács
24:47
és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.
|
Lukács
24:47
Jeruzsálemtől kezdve minden népnek hirdetni fogják, hogy változtassák meg gondolkodásukat és életüket, és ezáltal a bűneik meg lesznek bocsátva.
|
Lukács 24:48
Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.
|
Lukács
24:48
Ti vagytok erre a tanúk.
|
Lukács
24:48
Ti vagytok erre a tanúk.
|
Lukács 24:49
És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.
|
Lukács
24:49
És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."
|
Lukács
24:49
Most pedig elküldöm nektek, amit az én Atyám megígért. De a városban kell maradnotok, amíg mennyei erőt nem kaptok.”
|
Lukács 24:50
Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.
|
Lukács
24:50
Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket.
|
Lukács
24:50
Ezután Jézus elvezette őket egészen Betániáig. Felemelte a kezét, és megáldotta őket.
|
Lukács 24:51
És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe.
|
Lukács
24:51
És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.
|
Lukács
24:51
Miközben áldotta őket, egyre távolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.
|
Lukács 24:52
Ők pedig imádván őt, visszatérnek nagy örömmel Jeruzsálembe;
|
Lukács
24:52
Ekkor leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe;
|
Lukács
24:52
A tanítványok leborulva imádták őt. Ezután nagy örömmel visszamentek Jeruzsálembe.
|
Lukács 24:53
És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.
|
Lukács
24:53
mindig a templomban voltak, és áldották Istent.
|
Lukács
24:53
Minden idejüket a Templomban töltötték, és dicsérték Istent.
|