Lukács Evangéliuma 1. fejezet - Bibliák: Károli Biblia, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítású Biblia, Károli Biblia - 'Szellem'-es, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítás

<<< >>>

AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT
Lukács 1:1 Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,	Lukács 1:1 Miután sokan vállalkoztak már arra, hogy tudósítsanak bennünket a közöttünk beteljesedett eseményekről úgy,	Lukács 1:1 Sokan megpróbáltak már beszámolni azokról a dolgokról, amelyek közöttünk történtek.
Lukács 1:2 A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:	Lukács 1:2 amint reánk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének:	Lukács 1:2 Ezekről mi is hallottunk már olyan emberektől, akik kezdettől fogva a saját szemükkel látták mindezt, és akik hirdették az Isten üzenetét.
Lukács 1:3 Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked. jó Theofilus,	Lukács 1:3 magam is jónak láttam, hogy miután eleitől kezdve mindennek pontosan utánajártam, sorjában megírjam azokat neked, nagyrabecsült Teofilus,	Lukács 1:3 Én magam is elejétől gondosan áttanulmányoztam mindezeket, tisztelt Teofilusz. Úgy gondoltam, hogy megírom neked ezeket egy könyvben,
Lukács 1:4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.	Lukács 1:4 hogy azokról a dolgokról, amelyekről tanítást kaptál, megtudd a kétségtelen valóságot.	Lukács 1:4 azért, hogy tudd: mindaz, amire tanítottak téged, valóban igaz. Zakariás és Erzsébet
Lukács 1:5 Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.	Lukács 1:5 Heródesnek, Júdea királyának idejében élt egy pap, név szerint Zakariás, az Abijá csoportjából; felesége pedig Áron leányai közül való volt, és a neve Erzsébet.	Lukács 1:5 Abban az időben, amikor Heródes volt Júdea királya, élt egy Zakariás nevű pap. Abijah csoportjához tartozott. Felesége, Erzsébet Áron családjából származott.
Lukács 1:6 És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.	Lukács 1:6 Igazak voltak mindketten az Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr minden parancsolata és rendelése szerint.	Lukács 1:6 Mindketten igaz emberek voltak Isten előtt, és hűségesen megtartották az Úr parancsolatait és rendelkezéseit.
Lukács 1:7 És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.	Lukács 1:7 Nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten előrehaladott korúak voltak.	Lukács 1:7 Gyermekeik azonban nem születtek, mert Erzsébetnek nem lehetett gyermeke, és mindketten igen idősek voltak már.
Lukács 1:8 Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,	Lukács 1:8 Történt pedig egyszer, hogy amikor csoportjának beosztása szerint papi szolgálatot végzett az Isten előtt,	Lukács 1:8 Történt egyszer, hogy Zakariás csoportjára került a sor, hogy a Templomban Istennek szolgáljanak. Zakariás is ott volt a papok között.
Lukács 1:9 A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.	Lukács 1:9 a papi szolgálat szokott módja szerint, sorsolással őt jelölték ki arra, hogy bemenjen az Úr templomába, és bemutassa a füstölőáldozatot.	Lukács 1:9 Szokás szerint sorsot húztak. Így választottak ki egyet maguk közül, aki belép az Úr Templomába, és ott füstölőáldozatot mutat be. Ez alkalommal Zakariásra esett a választás. Zakariás bement a Templomba,
Lukács 1:10 És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;	Lukács 1:10 A nép egész sokasága pedig kint imádkozott a füstölőáldozat órájában.	Lukács 1:10 a nép pedig az áldozat bemutatása közben a Templomon kívül imádkozott.
Lukács 1:11 Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.	Lukács 1:11 Ekkor megjelent neki az ÚR angyala, és megállt a füstölőáldozati oltár mellett jobb felől.	Lukács 1:11 Ekkor Zakariás előtt, a füstölő áldozati oltár jobb oldalán megjelent egy angyal.
Lukács 1:12 És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.	Lukács 1:12 Zakariás amikor ezt meglátta, megrettent, és félelem szállta meg.	Lukács 1:12 Amikor Zakariás meglátta őt, nagyon megijedt.
Lukács 1:13 Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.	Lukács 1:13 De az angyal így szólt hozzá: "Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni.	Lukács 1:13 Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert meghallgatta az Úr az imádságodat. Erzsébet, a feleséged, fiút fog szülni neked, akit Jánosnak neveztek.
Lukács 1:14 És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;	Lukács 1:14 Örülni fogsz, boldog leszel, és sokan örülnek majd az ő születésének,	Lukács 1:14 A fiú örömöt és boldogságot hoz majd. Sokan örülnek majd annak, hogy megszületett,
Lukács 1:15 Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szentszellemmel még az ő anyjának méhétől fogva.	Lukács 1:15 mert nagy lesz ő az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel,	Lukács 1:15 mert nagy lesz az Úr előtt. Nem iszik bort, sem semmiféle szeszes italt. Születésétől fogva betölti őt a Szent Szellem,
Lukács 1:16 És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.	Lukács 1:16 Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz,	Lukács 1:16 és Izrael népe közül sokakat visszatérít majd az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
Lukács 1:17 És ez Ő előtte fog járni az Illés szellemével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.	Lukács 1:17 és őelőtte jár az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy felkészült népet állítson az Úr elé."	Lukács 1:17 Az Úr előtt fog járni Illés erejével és szellemével, hogy felkészítse az embereket az Úr számára. Az apákat és a gyermekeket ki fogja békíteni egymással. Az engedetleneket pedig elvezeti majd, hogy úgy gondolkodjanak, mint az igazak.
Lukács 1:18 És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.	Lukács 1:18 Zakariás így szólt az angyalhoz: "Miből tudom meg ezt? Hiszen én már öreg ember vagyok, feleségem is előrehaladott korú."	Lukács 1:18 Ekkor Zakariás így szólt az angyalhoz: „Honnan tudom meg, hogy mindez igaz? Hiszen öreg ember vagyok, és a feleségem is idős már.”
Lukács 1:19 És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.	Lukács 1:19 Az angyal pedig így válaszolt: "Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt.	Lukács 1:19 Az angyal így válaszolt: „Én Gábriel vagyok, és Isten színe előtt állok. Azért küldtek, hogy beszéljek veled, és elmondjam neked ezt az örömhírt.
Lukács 1:20 És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.	Lukács 1:20 De íme, amiért nem hittél szavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a maguk idejében, most megnémulsz, és egészen addig nem tudsz megszólalni, amíg mindezek végbe nem mennek."	Lukács 1:20 De jól jegyezd meg: megnémulsz, és egészen addig a napig nem fogsz tudni beszélni, amíg mindez megtörténik. Ez azért lesz így, mert nem hittél a szavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a kellő időben.”
Lukács 1:21 A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.	Lukács 1:21 A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban.	Lukács 1:21 Az emberek ezalatt várták Zakariást, és csodálkoztak, hogy miért van benn olyan sokáig a Templomban.
Lukács 1:22 És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.	Lukács 1:22 Amikor mégis kijött, nem tudott velük beszélni. Ebből rájöttek, hogy látomást látott a templomban. Ő pedig csak integetett nekik, de néma maradt.	Lukács 1:22 Amikor végre kijött, nem tudott velük beszélni. Az emberek rájöttek, hogy látomást látott a Templomban. Zakariás pedig csak mutogatott nekik, de megszólalni nem tudott.
Lukács 1:23 És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.	Lukács 1:23 Amikor leteltek papi szolgálatának napjai, hazament.	Lukács 1:23 Amikor szolgálatának ideje letelt, hazament.
Lukács 1:24 E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:	Lukács 1:24 E napok után fogant felesége, Erzsébet, aztán elrejtőzött öt hónapra, majd így szólt:	Lukács 1:24 Nem sokkal ezután Erzsébet teherbe esett, és öt hónapig nem ment ki a házból. Majd így szólt:
Lukács 1:25 Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.	Lukács 1:25 "Ezt tette velem az Úr azokban a napokban, amikor rám tekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt."	Lukács 1:25 „Nézzétek, mit tett az Úr! Gondoskodott rólam, és elvette a szégyenemet az emberek előtt, hogy nem lehet gyermekem.”
Lukács 1:26 A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,	Lukács 1:26 A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe,	Lukács 1:26 Amikor Erzsébet terhessége hatodik hónapjában volt, Isten a galileai Názáret városába küldte Gábriel angyalt
Lukács 1:27 Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.	Lukács 1:27 egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve.	Lukács 1:27 egy szűzhöz, aki egy József nevű férfi jegyese volt. József Dávid családjából származott, a szűz neve pedig Mária volt.
Lukács 1:28 És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.	Lukács 1:28 Az angyal belépve hozzá így szólt: "Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!"	Lukács 1:28 Gábriel odament hozzá, és így szólt: „Üdvözöllek! Az Úr megáldott téged, és veled van.”
Lukács 1:29 Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!	Lukács 1:29 Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés.	Lukács 1:29 Mária megdöbbent azon, amit az angyal mondott, és azon gondolkodott, hogy mit jelenthet ez a köszöntés.
Lukács 1:30 És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.	Lukács 1:30 Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél!	Lukács 1:30 Ám az angyal így folytatta: „Ne félj, Mária, mert Isten kedvel téged.
Lukács 1:31 És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.	Lukács 1:31 Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.	Lukács 1:31 Figyelj rám! Teherbe esel, és fiad fog születni, akit Jézusnak fogsz nevezni.
Lukács 1:32 Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;	Lukács 1:32 Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját,	Lukács 1:32 Hatalmas lesz, és a Mindenható Isten Fiának nevezik majd. Az Úr Isten atyjának, Dávidnak trónjára ülteti majd őt.
Lukács 1:33 És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!	Lukács 1:33 ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége."	Lukács 1:33 Jákób utódai fölött fog uralkodni örökké, és királysága soha nem ér véget.”
Lukács 1:34 Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?	Lukács 1:34 Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?"	Lukács 1:34 Mária erre így szólt: „Hogyan történhet meg mindez? Hiszen én még soha nem voltam férfival.”
Lukács 1:35 És felelvén az angyal, monda néki: A Szentszellem száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.	Lukács 1:35 Az angyal így válaszolt neki: "A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.	Lukács 1:35 Az angyal így válaszolt neki: „Eljön hozzád a Szent Szellem, és a Mindenható Isten hatalma takar be. Ezért a szent gyermeket is, amely születni fog, Isten Fiának nevezik majd.
Lukács 1:36 És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:	Lukács 1:36 Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak,	Lukács 1:36 A te rokonod, Erzsébet is gyermeket vár, pedig idős már. Ő, akiről azt mondták, hogy nem lehet gyermeke, már a hatodik hónapban van.
Lukács 1:37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.	Lukács 1:37 mert az Istennek semmi sem lehetetlen."	Lukács 1:37 Mert Istennek semmi sem lehetetlen.”
Lukács 1:38 Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.	Lukács 1:38 Ekkor így szólt Mária: "Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!" S ekkor eltávozott tőle az angyal.	Lukács 1:38 Mária így válaszolt az angyalnak: „Az Úr szolgája vagyok. Történjen velem minden a te beszéded szerint!” Az angyal pedig elment.
Lukács 1:39 Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;	Lukács 1:39 Azokban a napokban útra kelt Mária, és sietve elment a hegyvidékre, Júda egyik városába.	Lukács 1:39 Ezután Mária útra kelt, és sietve elindult a hegyvidékre, Júdea egyik városába.
Lukács 1:40 És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.	Lukács 1:40 Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.	Lukács 1:40 Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.
Lukács 1:41 És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szentszellemmel;	Lukács 1:41 Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat a méhében. Megtelt Erzsébet Szentlélekkel,	Lukács 1:41 Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult benne a gyermek, Erzsébetet pedig betöltötte a Szent Szellem.
Lukács 1:42 És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.	Lukács 1:42 és hangos szóval kiáltotta: "Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!	Lukács 1:42 Örömteli hangon így kiáltott: „Te vagy a legáldottabb minden asszony között, és áldott a gyermek, akit világra hozol majd!
Lukács 1:43 És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?	Lukács 1:43 Hogyan is lehetséges ez, hogy az én Uram anyja jön el énhozzám?	Lukács 1:43 De hogyan is történhetett éppen velem, hogy az én Uram anyja eljött hozzám?
Lukács 1:44 Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.	Lukács 1:44 Mert íme, amint felfogta fülem köszöntésed hangját, ujjongva mozdult meg a magzat méhemben.	Lukács 1:44 Mert amint meghallottam az üdvözlésedet, örömében megmozdult bennem a gyermekem.
Lukács 1:45 És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.	Lukács 1:45 Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki."	Lukács 1:45 Áldott vagy, mert elhiszed, hogy amit az Úr mondott neked, az meg fog történni.”
Lukács 1:46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,	Lukács 1:46 Mária pedig ezt mondta: "Magasztalja lelkem az Urat,	Lukács 1:46 Mária pedig ezt mondta:
Lukács 1:47 És örvendez az én szellemem az én megtartó Istenemben.	Lukács 1:47 és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt,	Lukács 1:47 „Lelkem dicséri az Urat, és boldog a szívem, mert Isten az én Szabadítóm.
Lukács 1:48 Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.	Lukács 1:48 mert rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék,	Lukács 1:48 Mert Ő ránézett alázatos szolgálójára. Bizony, mostantól kezdve áldottnak mond engem minden ember,
Lukács 1:49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!	Lukács 1:49 mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az ő neve,	Lukács 1:49 mert a Hatalmas Úr nagy dolgokat tett velem, Szent az ő neve!
Lukács 1:50 És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.	Lukács 1:50 irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az őt félőkön.	Lukács 1:50 Ő mindig kegyelmet ad azoknak, akik tisztelik őt.
Lukács 1:51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által,elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.	Lukács 1:51 Hatalmas dolgot cselekedett karjával, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.	Lukács 1:51 Megmutatta karja erejét, és szétszórta a büszke embereket, dicsekvő gondolataikkal.
Lukács 1:52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.	Lukács 1:52 Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel.	Lukács 1:52 Uralkodókat döntött le trónjaikról, és az alázatosakat felemelte.
Lukács 1:53 Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.	Lukács 1:53 Éhezőket látott el javakkal, és bővelkedőket küldött el üres kézzel.	Lukács 1:53 Az éhezőket finom étellel táplálta, a gazdagokat azonban üres kézzel küldte el.
Lukács 1:54 Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.	Lukács 1:54 Felkarolta szolgáját, Izráelt, hogy megemlékezzék irgalmáról,	Lukács 1:54 Megsegítette szolgáját, Izráelt,
Lukács 1:55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!	Lukács 1:55 amint kijelentette atyáinknak, Ábrahámnak és az ő utódjának mindörökké."	Lukács 1:55 és nem felejtett el könyörületesen bánni velük, ahogyan azt őseinknek megígérte, Ábrahámnak és az ő gyermekeinek mindörökre.
Lukács 1:56 Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.	Lukács 1:56 Mária Erzsébettel maradt három hónapig, azután visszatért otthonába.	Lukács 1:56 Körülbelül három hónapot töltött Mária Erzsébettel, azután hazament.
Lukács 1:57 Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.	Lukács 1:57 Amikor pedig eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.	Lukács 1:57 Amikor pedig elérkezett az idő, hogy megszülessen Erzsébet gyermeke, fiút szült.
Lukács 1:58 És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.	Lukács 1:58 Meghallották a szomszédai és rokonai, hogy milyen nagy irgalmat tanúsított iránta az Úr, és együtt örültek vele.	Lukács 1:58 Szomszédai és rokonai megtudták, milyen jóságos volt hozzá az Úr, és együtt örültek vele.
Lukács 1:59 És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.	Lukács 1:59 A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.	Lukács 1:59 A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket. Apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni.
Lukács 1:60 És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.	Lukács 1:60 Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: "Nem, hanem János legyen a neve."	Lukács 1:60 Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: „Nem. János legyen a neve!”
Lukács 1:61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.	Lukács 1:61 Mire ezt mondták neki: "De hiszen senki sincs a te rokonságodban, akit így hívnának."	Lukács 1:61 Az emberek ezt mondták neki: „De hiszen senki sincs a rokonságban, akit így hívnának!”
Lukács 1:62 És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?	Lukács 1:62 Ekkor intettek az apjának, hogy minek akarja neveztetni.	Lukács 1:62 Majd jelekkel megkérdezték az apjától, hogy ő milyen nevet akar adni a gyermeknek.
Lukács 1:63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.	Lukács 1:63 Ő táblát kért, és ezt írta rá: "János a neve." Erre mindenki elcsodálkozott.	Lukács 1:63 Zakariás egy táblát kért tőlük, és ezt írta rá: „János a neve.” Ezen mindenki elcsodálkozott.
Lukács 1:64 És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.	Lukács 1:64 És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent.	Lukács 1:64 Ekkor hirtelen megnyílt Zakariás szája, nyelve megoldódott, beszélni kezdett, és dicsérte az Istent.
Lukács 1:65 És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.	Lukács 1:65 Félelem szállta meg a körülöttük lakókat, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről.	Lukács 1:65 A környék lakóit pedig félelem töltötte el, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek ezekről a dolgokról.
Lukács 1:66 És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.	Lukács 1:66 Akik meghallották, szívükbe vésték, és így szóltak: "Vajon mi lesz ebből a gyermekből?" Az Úr keze pedig valóban vele volt.	Lukács 1:66 Aki csak hallott róla, csodálkozott, és ezt kérdezte: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?” —, mert az Úr valóban vele volt.
Lukács 1:67 És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szentszellemmel, és prófétála mondván:	Lukács 1:67 Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:	Lukács 1:67 Apját, Zakariást betöltötte a Szent Szellem, és így szólt:
Lukács 1:68 Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,	Lukács 1:68 "Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.	Lukács 1:68 „Legyen áldott az Úr, Izráel Istene, mert megsegítette és megszabadította népét.
Lukács 1:69 És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,	Lukács 1:69 Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából,	Lukács 1:69 Hatalmas Megváltót adott nekünk szolgájának, Dávidnak családjából,
Lukács 1:70 A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak,	Lukács 1:70 ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva:	Lukács 1:70 ahogyan azt már régen megígérte szent prófétái által:
Lukács 1:71 Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;	Lukács 1:71 hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;	Lukács 1:71 Megígérte, hogy megment minket ellenségeinktől és mindazoktól, akik gyűlölnek minket.
Lukács 1:72 Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,	Lukács 1:72 hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,	Lukács 1:72 Megmutatja kegyelmét atyáinknak; és megemlékezik szent igéretéről
Lukács 1:73 Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,	Lukács 1:73 arról az esküről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak; és megadja nekünk,	Lukács 1:73 amelyet Ábrahámnak, a mi atyánknak tett esküvel. Megadja nekünk, hogy
Lukács 1:74 Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.	Lukács 1:74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,	Lukács 1:74 miután megszabadít minket ellenségeinktől, félelem nélkül szolgáljunk neki,
Lukács 1:75 Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.	Lukács 1:75 szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.	Lukács 1:75 és szentek és igazak legyünk Őelőtte életünk minden napján.
Lukács 1:76 Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;	Lukács 1:76 Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait,	Lukács 1:76 Téged pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétájának fognak nevezni, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait.
Lukács 1:77 És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.	Lukács 1:77 hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által,	Lukács 1:77 Elmondod az ő népének, hogy megszabadulnak, mert az Úr megbocsátja bűneiket.
Lukács 1:78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,	Lukács 1:78 Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból;	Lukács 1:78 Az Úr kegyelméből új nap ragyog ránk a magasból.
Lukács 1:79 Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!	Lukács 1:79 hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára."	Lukács 1:79 Beragyogja azokat, akik a sötétségben és a halál árnyékában élnek, és a békesség útjára vezet bennünket.”
Lukács 1:80 A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala szellemben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutattamagát az Izráelnek.	Lukács 1:80 A kisgyermek pedig növekedett, és erősödött lélekben, és a pusztában élt egészen addig a napig, amelyen szolgálatba lépett Izráelben.	Lukács 1:80 A kisfiú pedig növekedett, és egyre erősödött lélekben. A pusztában élt addig, amíg nyíltan megjelent Izrael népének.

Márk Evangéliuma 16 | Lap tetejére | Lukács Evangéliuma 2

A Biblia, a teljes Szentírás, Istennek a Szent Szellem által inspirált, csalhatatlan kijelentése.
Biblia - Lukács Evangéliuma 1. fejezet - Károli Biblia - 'Szellem'-es, Új fordítású Biblia, Egyszerű fordítás - Újszövetség